Még nincs nálunk fiókod?
Regisztrálj itt!Szabadidő
Az erdő tövében, a faluszéli dombon álló eldugott kis templom titkát – legalábbis a ma embere számára – egy jó szemű művészettörténész fedezte föl. Az tűnt föl neki, milyen különös szögben, és nem szimmetrikusan áll az ablak vastag vágata. Mintha csak terelné a fényt.
Egyszerűnek látszik, de titkokat rejt
Kiderült, hogy olyan építészeti csodája ez a világnak, amely kifelé egyszerű, kicsit otromba képét mutatja, de belül varázslatokat rejt: az év bizonyos napjainak hajnalán kinyílik, és megmutatja a titkát. Az első ilyen nap, a Szentháromság vasárnapja. Ekkor a kelő nap első sugara a szentély boltozatára festett Szentháromság jelképre esik.
A templom tudós plébánosának, Kovács Józsefnek a megfigyelése szerint a téli napforduló is kitüntetett nap. Hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. „A téli napforduló a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete. A nemlét sötétjében a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Sajnos, e bámulatos fényjelenségek megfigyelésére manapság csak elvi lehetőség van, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják.” – írja Varga Géza, írástörténész.
Keletelt templom
A veleméri templom stílusa alapján azt feltételezik, hogy a XIII. század végén építhették. Tájolása, a nap tiszteletén alapuló tervezői hagyománya azonban korábbi eredetű. A veleméri templom ugyanis keletelt, ami azt jelenti, hogy egy kiemelt napon bekövetkező napkelte irányába tájolva építették fel.
A keletelést háromféleképpen lehet megvalósítani: ha az alaprajzot valamelyik napéjegyenlőség vagy napforduló, esetleg egy védőszent napjának hajnalpontjához igazítják. A veleméri két időponthoz is igazodik.
A környék árpádkori templomait előszeretettel szentelték a Szentháromság tiszteletére. E nevet viselte például a szomszédos kercai kőtemplom is, amely a múlt században leégett. A névhagyomány egységes templomépítési koncepcióra utal, amely feltehetően Szent István tiszteletével illetve az avar hagyományok továbbélésével függ össze.
A templomot az Aquila János nevet felvevő festő 1378-ban kívül és belül freskókkal díszítette. A festő a közeli Regedén született (ma Radkersburg néven Ausztriában van). A szentély baloldali falán az önarcképét is megfestette. Ezen látszik, hogy magyar ruhát visel. (Veleméren kívül további munkái láthatók még Bántornyán, Mártonhelyen, Regedén, Nagytótlakon és Muraszombaton.)
A veleméri freskók hosszú évszázadokon át láthatatlanok voltak: fehérre meszelték a templomot - a reformátusok vagy a törökök.
Vándormitosz a harangról
A reformáció idején a zsindellyel fedett templom kőtornyában harang volt, belül szószék, padok, arannyal futtatott kehely, szőnyeg, énekeskönyv – minden, ami egy református templom tartozéka. Körülötte temető, tőle északra parókia, attól keletre - a patak felé - pedig a parókiához tartozó föld feküdt. Az iskola a templomtól nyugatra állt.
A legenda szerint a templom közelében kútba süllyedt egy kincsekkel teli harang. A hagyomány szerint ezt a török elől próbálták elrejteni, de a kötél elszakadt. Varga Géza szerint azonban csupán tipikus vándormítoszról van szó, amelynek nyomában nem érdemes ásót ragadni.
Amikor - III. Károly intézkedésére - az épület újra a katolikusoké lett, a lakosság többsége kitartott a protestáns vallás mellett, és a templom hívek nélkül maradt. Külső freskói elpusztultak, csak a leírásokból tudjuk, hogyan nézhetett ki kívül.
A torony déli oldalán és a hozzá csatlakozó, nyugatra tekintő falfelületen egykor Szent Kristóf képe hívta templomba az embereket – írja Varga Géza. - Ma már csak a fej körüli dicsfény vakolatba mélyített sugarainak helye látszik a veleméri templom falában - amit egyesek napóra maradékának néznek. Hogy ez a freskó egykor milyen lehetett, azt a szintén Aquila János által Mártonfalván festett Szent Kristóf képből sejthetjük. Elpusztult a torony alatti kapuszin Ádám-Éva jelenete s az ajtó timpanonjának Ecce Homo képe is.
Megmutatja, hogyan kell élni
A templombelső varázslatos félhomályában egy skolasztikus ikonográfiai programot közvetítő, páratlan képegyüttesben gyönyörködhet a látogató. Ezeket a legnagyobb déli verőfényben érdemes megnézni, amikor a déli ablakokon beárad a fény.
A falakon jelképeknek és szimbolikus képeknek a nap járásának megfelelően megvilágosodó és elhalványuló, összefüggő és működő rendszerét láthatjuk. Az egyes képek a naptári dátumokhoz, a nap óráihoz és a vallásos értékrend elemeihez köthetők. Felidézik a múltat, megszabják a tennivalókat és előre jelzik a jövőt - irányt mutatva a mindennapokban.
A templomban ma évente két misét tartanak: Szentháromság vasárnapján és Szent Istvánkor. A miséket kórus és a freskók szakszerű ismertetése kíséri. Érdemes augusztus 20-án ellátogatni érte Velemérre.
Merre tovább?
A templom közelében található több tanösvény és kulturális útvonal is, vagy legalább azok egy szakasza. Ilyen az Őrizők útja, a Fürge cselle tanösvény, a Szent Márton út, a Dél-Dunántúli Kék túra, valamint a Sárga liliom tanösvény.
További információk a Velemérről és a környék látnivalóiról: itt.