A katalán főváros a Földközi-tenger partjainál fekszik, és számos csodálatos látnivalót rejt az ideérkezők számára. Három-négy napnál kevesebb időre nem is érdemes elindulni, ekkor is inkább csupán egy kis ízelítőt kapunk ebből az izgalmas, színes helyből. A legtöbb turistát a város középkori hangulata, labirintusos, macskaköves utcái és meseszerű épületei vonzzák. De igazán különlegessé teszi az a tény is, hogy Barcelona a modernizmus fővárosa, melynek sajátos lüktetése van, tele a 20. század építészeti remekműveivel. 

A helyiek bár idegen nyelveket kevéssé beszélnek, de életszeretetük irigylésre méltó, csakúgy, mint metróhálózatuk. Ezzel szinte bárhova eljuthatunk a városban, köszönhetően annak, hogy körülbelül négyszer annyi vonaluk van, mint nekünk, és ha okosan bánunk a jeggyel, még olcsóbban is megúszhatjuk. Ez az a város, ahova az ember úgy érkezik, hogy mindent meg akar nézni, és hazatérve biztosan vissza fog vágyni. Hogy miért? Íme, néhány indok:

Gaudí öröksége

Barcelonát nem hagyhatjuk el úgy, hogy ne néznénk meg néhány Gaudí-műalkotást, mely örökre meghatározta a város képét. A spanyol modernizmus legnagyobb képviselője, Antoni Gaudí neve összeforrt Barcelonáéval, ma szinte a város minden szegletében érezzük jelenlétét. Gaudí kreativitása, különleges görbéi, formái teljesen átalakították az építészetet és az építési technológiát a 19. század végén, 20. század elején. 1883-ban bízták meg a neogótikus Sagrada Família megkezdett építkezésének folytatásával; a katedrális végül élete főműve lett, bár a munkálatok még mind a mai napig folynak. Európa legfurcsább temploma Barcelona jelképévé vált, az organikus építészet egyik legkiemelkedőbb példája, de természetesen a szecesszióhoz is besorolható. Belépve kapuján az ember szinte jelentéktelennek érzi magát, a hangulata semmivel össze nem hasonlítható.

A Casa Milá és a Casa Batlló Gaudí leghíresebb mesterművei, emellett a legfantáziadúsabb épületek – vagy inkább szobrok – az építéstörténetben. A Casa Milá már több mint 100 éves, 1984-től az UNESCO Világörökség része. A változatosan hullámzó kőhomlokzat – a kovácsoltvas erkélyekkel – olyan hatást kelt, mintha egyetlen kőtömbből lenne kifaragva. A két épület tökéletesen példázza, milyen, mikor természet és építészet összefonódik. Az állati formák, a szőlőindaszerű görbék, a csont- és csontvázszerű anyagok, a mázas kerámia és üveg kombinációja igazi remekmű megszületését tette lehetővé, melyet tátott szájjal figyel minden mellette elhaladó járókelő.  A homlokzat feltűnő textúrái, a színek és képek együttese a mesék és álmok világát idézi meg.

Gaudí mesterművei közül azonban sokak számára mégiscsak a Güell park jelenti az igazi művészetet. A színes tereknek, lépcsőknek és pavilonoknak köszönhetően a Güell park olyan, mintha egy mesekönyv lapjai elevenedtek volna meg. A parkot az építész Güell kérésére tervezte meg, aki egy stílusos parkkal akarta megörvendeztetni a barcelonai arisztokráciát. A koncepció több hasonlóságot is mutat a soha be nem fejezett Colónia Güell-templommal, mely a város külvárosában található. A park megtervezésében ugyanúgy, mint Gaudí többi alkotásán, a csempemozaik jelentős szerepet kapott. Néhány euróért cserébe ma közelről csodálhatjuk meg a különleges csempéket, és ha jól megfigyeljük, láthatjuk, hogy az egyes padok burkolatába néhány verset is elrejtett a mesék építésze.

A Gótikus negyed

Barcelona óvárosa szinte tobzódik a gótikus épületekben. Belépve a Gótikus negyedbe, szűk, hangulatos sikátorok, macskaköves utcák, éttermek és kávézók sokasága fogadja az embert. A városrész egykoron római település volt, aminek köszönhetően fennmaradtak a dicső múlt maradványai. A szűk, kanyargós utcák igazi labirintust alkotnak, melyben egy jó ideig lehet bolyongani. A turista minden sarkon valamilyen meglepetésre bukkanhat, valamilyen érdekességgel találkozhat: egy templommal, egy palotával, egy múzeummal, egy képtárral vagy egy tapas bárral, egy kávézóval.

A negyed fő attrakciója a hatalmas Barcelona katedrális, melynek építése a 13. században kezdődött, de csak a 19. századra fejeződött be. Helyén már a római időkben, 343-ban is egy bazilika állt, ezt a mórok 985-ben lerombolták. A Placa Reialra érdemes beugrani, ha egy-két finom falatra vágyunk, ez ugyanis tömve van éttermekkel, kiülős kávézókkal, melyekben éjjel-nappal zajlik az élet. A vásárlási lehetőségek szempontjából jobb helyet nem is találhatnánk, itt jóval olcsóbban hozzájuthatunk a szuvenírekhez, mint a La Ramblan, ugyanakkor érdemes ébernek maradni, Barcelona a zsebtolvajok paradicsoma, és itt bizony könnyen áldozataikká válhatunk.

Tapas és paélla

Barcelona a bizonyíték arra, hogy az evés valóban élvezet. Csupán egyetlen hosszú hétvége alatt életre szóló kulináris élményekkel gazdagodhatunk. A helyiek itt nehezen értik meg, sokan miért kenik meg vajjal a kenyeret, amikor a pa amb tomáquet, azaz a pirítós bedörzsölve egy kevés paradicsommal, olívaolajjal, fokhagymával és sóval sokkal ízletesebb. A katalán paella világhírű, főtt cserépedényben készítik sofrito-alappal. Fő összetevői a rizs, a sáfrány és az olívaolaj, ezenkívül tengeri falatokkal, hússal és zöldségekkel körítik.

Egyszerűbben szólva nemzeti étel, melynek immáron annyi a változata, mint égen a csillag. Sajnos a turistáknak több helyen kiszárított, kiegyensúlyozatlan ízű, rosszul készített álpaellát szolgálnak fel, mely nem is érdemli meg ezt a nevet. A város emellett a tapas bárok Mekkája. Eredetileg nem szerves része a katalán gasztronómiai hagyománynak, de a tapaskultúrát régen importálták Barcelonába. Kis adag ínyencségről van szó, amely a főétkezések közötti éhség csillapítására szolgál. Fontos, hogy míg bizonyos gurmé helyeken Barcelonában a tapas igazi művészet, addig sok olyan egyszerű kis bárra lelhetünk, ahol tapas gyanánt mindössze egy kis tányér olívabogyót vagy ropit szolgálnak fel.

Felejthetetlen élmény a piacon

A La Rambla közepén létezik egy piac, ahol a színek és illatok zavarba ejtő sokaságával találkozhatunk. A Boqueria piac látványa mindent felülmúl, a zöldség- és gyümölcsstandok roskadoznak az egzotikusabbnál egzotikusabb áruktól, a halaspultoknál többféle kagylót, rákokat, halakat, tengeri herkentyűket mérnek kilóra. A halakat, rákokat, kagylókat és csigákat nem a part menti vizekben fogják a halászok. Kár kihagyni az előrecsomagolt kókuszfalatocskákat, vegyesgyümölcs-mixeket és a frissen facsart gyümölcsleveket.

A foci

A foci rajongóinak természetesen lehetetlen úgy elhagyni a várost, hogy ne vegyenek részt egy FC Barcelona-meccsen vagy csak egyszerűen egy stadionlátogatáson. Ez  a világ egyik legnagyobb múltú, és jelenleg az egyik legjobb focicsapatának stadionja, mely  1957-ben nyílt meg. A stadion 99 ezer néző befogadására alkalmas, és ezzel Európa legnagyobb arénájának számít.