Ha karácsonykor egy 250 ezer forintnál drágább mobiltelefont vettünk ajándékba, valószínű egyéves jótállást kaptunk rá a kereskedőtől. Ha ugyanazt a készüléket 2021 januárjában vennénk meg, már három év jótállás illetne meg minket. Az eladó vagy a gyártó vált nagylelkűbbé? Nem, a jogszabályok változtak!

A fogyasztói bejelentések több mint harmada a jótállás és szavatosság témakörében érkezik a magyar fogyasztóvédelmi hatósághoz és a békéltető testületekhez. Az elmúlt három évben a fogyasztóvédelmi hatóság által lefolytatott ellenőrzések során kiderült: átlagosan a vállalkozások 40 százalékának jogsértő volt a magatartása jótállási és szavatossági ügyekben.

A jogszabály-változásokra a fogyasztók jogainak hatékonyabb védelme érdekében volt szükség – fogalmaztak a PwC Magyarország ügyvédei, dr. Kelemen Dániel és dr. Faragó János, amikor az elsők között elemezték a múlt év derekán nyilvánosságra hozott jogszabálycsokrot, mely 2021. január 1-jén lépett hatályba. Magyarázatukban azt is hangsúlyozták, hogy a fogyasztóknak csak igen kis hányada van tisztában a jótállás, illetve a szavatosság jelentésével.

A jótállás, illetve a szavatosság fogalmáról, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos további alapfogalmakról a Fogyasztóvédő- és Érdekszövetség Alapítvány weboldalán találsz.

Nagyobb védelem a vásárlóknak

Január 1-jétől az egyik legfontosabb változás, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében, az eddigiektől eltérően, már nem egységesen 1 év a jótállási idő, annak időtartama az eladási ártól függően változik: 10 000-től 100 000 forintig: 1 év, 250 000 forintig 2 év, 250 000 forint felett pedig 3 év. A cikk elején említett mobiltelefonra így az eladónak már 3 év garanciát kell vállalnia. A jótállási határidő kezdete az a nap, amikor az adott terméket a fogyasztó megkapta, illetve üzembe helyezte, ám ezentúl ez az üzembe helyezési nap nem tarthat a végtelenségig: ha az meghaladja a 6 hónapot, akkor az átadás napját kell a jótállás kezdő időpontjának tekinteni.

A vásárló érdekeit szolgálja, hogy januártól az árucikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik annyival, ameddig a javítás miatt nem használhattuk a terméket. 

Az új szabályok választ adnak több olyan kérdésre is, amelyekre a korábbi rendelkezések nem adtak egyértelműen feleletet, s bizonytalanságban hagyhatták a vásárlót. Például az értékesítő többé már nem szabhatja feltételül, hogy a kifogásolt cikk felbontott csomagolását is vissza kell vinnünk az adott szervizbe. Az is könnyebbség a fogyasztónak, hogy ezentúl az eladó bármely telephelyén (üzletében), nem csupán a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál érvényesíthetjük javítási igényünket.

A vásárló előtt 2021-től több lehetőség kínálkozik a megvásárolt, de hibásnak bizonyuló termék kicserélésére. Ha már az első javításkor kiderül, hogy az árucikk nem javítható, kérhetjük kicserélését vagy a vételár visszafizetését. Erre akkor is lehetőségünk van, ha a terméket korábban már háromszor kellett javíttatnunk. Ugyancsak jár a csere vagy az ár visszafizetése, ha a szervizben a javításra az igényünk bejelentését követően 30 napig nem kerítenek sort. Az áru cseréjét 8 napon belül kell teljesíteni, illetve ennyi idő alatt kell visszakapni a pénzünket.

A kor szellemének megfelelően 2021-től a tartós fogyasztási cikket értékesítő vállalkozástól már elektronikusan is megkaphatjuk a jótállási jegyet, legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon. Ekkor a jótállási jegyen fel kell tüntetni a vállalkozás képviseletében eljáró személy elektronikus aláírását. Ezentúl a nem elektronikusan kiállított jótálláson is szükséges aláírás, éspedig az eladó cég képviseletében eljáró személyé.

Bővült a tartós fogyasztási cikkek köre

Már annak tekinthetők a napelemrendszerek, napkollektorok, a drónok, a kaputelefonok a riasztóberendezések, a kamerás megfigyelőrendszerek, a mobiltelefonok, a garázskapuk és egyéb kapumeghajtások, kapuvezérlések, de a 10 000 forint eladási ár feletti zuhanykabinok, kádak és csaptelepek is.

Kivételek azonban akadnak, így érdemes nagyobb értékű műszaki termékek esetében kicsit tanulmányozni a jogszabályokat, hiszen a fenti rendelkezések nem vonatkoznak például a személygépkocsira, a lakóautóra, az elektromos kerékpárra vagy az elektromos rollerre.

Januártól e témakörben kettős rendelet van érvényben, a kormányrendelet mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium is új szabályokat alkotott a fogyasztó és az értékesítő vállalkozás közötti szerződés tartalmáról. E szerint, ha jótállás keretében a javítás időtartama meghaladja a 15 napot, a vállalkozásnak immáron kötelessége értesíteni a fogyasztót arról, hogy várhatóan mikor készül el a termék.

Ha kíváncsi vagy a kormányrendelet – 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról – pontos és teljes szövegére, azt erre a linkre kattintva találod!

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium új jogszabályai – 18/2020. (VI. 12.) ITM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet módosításáról pedig itt olvashatók!