Szabadidő

Vulkánkitörés közelről - fantasztikus képekkel
Az Etna aktivitási kedve nem lankad, az ember mégis megtanult mellette élni. Fotók egy vulkánkitörésről.

Scassau a muntagna! Azaz a hegy megrepedt! – mondják a szicíliaiak. Alig egy hónapja, hogy a világot bejárta a hír: ismét kitört az Etna, a tűzhányó kráteréből láva tört elő. A mostani aktivitási periódus húsz éve kezdődött, s augusztusban volt az utolsó nagyobb földmozgással és lávaömléssel járó kitörés. Az elmúlt két évtized alatt felszínre törő hamu és kőzetmennyiség mintegy száz méterrel növelte a hegy magasságát. Csak idén több mint 37 méteres növekedésével jelenleg már 3357 méterrel magasodik a tengerszint fölé a szicíliai vulkán, amely minden bizonnyal még komoly meglepetéseket tartogat.

Nyugalmi időszakban akár a kráter pereméről is fürkészhetjük az Etna titkait

A Catania és Messina között található Etna kitöréseiről már az ókorban is beszámoltak. A legmeglepőbb azonban az, hogy bár a legtöbb szicíliainak már volt alkalma megcsodálni a vulkánból kiömlő lávafolyamot, nagyon keveseket érintett közvetlenül. A környék lakói számára valójában nem a láva jelenti a problémát, hanem az időnként mindent elborító vulkáni hamu és a piroklasztszórás, valamint a nagyobb, esetenként pusztító erejű földrengések. A dologhoz persze az is hozzátartozik, hogy a robbanékony hangulatú hegy időről időre megtermékenyíti az egyébként rossz adottságú talajt, és számos turistát vonz, akik a mezőgazdaságnál jóval jövedelmezőbb bevételhez juttatják a helyieket.

Az Etna kitörését gyakran földrengések, gázok és gőzök hirtelen, robbanásszerű felszabadulása jelzi

Tudtad?

Az itáliai Vezúv, a szicíliai Etna és a Lipari-szigeteken füstölgő Stromboli vulkáni működését sokáig az istenek ügyes-bajos dolgaival hozták összefüggésbe.

  1. A görögök az Etnát Héphaisztosz kovácsisten műhelyének tartották, ahol többek között Apollón és Artemisz fegyvereit készítette.
  2. A rómaiak Vulcanus műhelyét helyezték az Etna kráterébe.
  3. A korabeli elképzelések szerint az Etna mélyén laktak a tűz és kovácsmesterség istenének segédei, a küklopszok.
  4. Ugyancsak egy ókori történet mesél arról, hogy az Etna alatt lakozik Gaia földanya százfejű, tűzokádó gyermeke, Tüphón, akit Zeusz legyőzött, és ráborította a hegyet. Azóta is ott morog, mocorog alatta.
  5. A Kr. e. 394-es kitörés még a hadtörténetben is nyomott hagyott: a láva eltorlaszolta a karthágói csapatok útját, így Hannibál seregeinek el kellett kerülniük a tűzokádó hegyet.
  6. A középkori legendák sem hiányozhatnak az Etna vidékéről. Artúr király egy ütközetben elvesztette összes harcosát, és a kardja is kettétört. A király tudta, hogy közeledik halála órája, de arra kérte Istent, hadd halhasson meg ép karddal a kezében. Isten elküldte Mihály arkangyalt, hogy teljesítse utolsó kívánságát, és elvezette Artúrt az Etnára. A vulkán lávájánál összeforrasztották a kettétört kardot, és Artúr az egyik lávabarlangba húzódott, hogy ott várja a halált. Másnap reggel, amikor felébredt, a szeme elé tárult a gyönyörű szicíliai táj, a kék ég, a smaragdzöld tenger, a virágos mező. A király kérlelni kezdte Istent, hadd élhessen még egy napot, hogy beteljen ezzel a rengeteg szépséggel. Isten engedett neki, és ahogy a napok teltek Artúr király megerősödött, sebei begyógyultak. A barlangjából nézte a völgyeket és a krátereket, és arra kérte Istent, hadd kapjon egy lovat, amellyel bejárhatja a vulkánt. Abban a pillanatban előtte termett egy hófehér ló, amelyre a király felpattant. Azóta is minden éjjel a vulkánt járja, és ha kitör a hegy, kardjával eltéríti a lávát, hogy ne okozzon kárt a házakban és emberéletekben. (Forrás: Wikipedia)

Az Etna felfedezése

Az Etna kiszámíthatatlan működésének rejtélye kezdetekről fogva foglalkoztatta az embereket. Olyannyira, hogy Empedoklész, agrigentói filozófus, aki elsőként kutatta – bizonyíthatóan – a vulkánt, Kr. e. 423-ban a kráterbe vetette magát, mert nem tudta megfejteni a hegy titkát.

Vergilius és Ovidius leírása mellett az idősebb Pliniusé ma is helytálló: „A hegyek közül az Etna valóságos csoda, mert éjszakánként állandóan ég és tűzanyaga a sok évszázad után sem fogyott ki. Csúcsát télen hó fedi, és a kihányt hamut betakarja a szél.”

A vulkánnal kapcsolatos tudományos feljegyzések a 17. századtól váltak rendszeressé, így ma már sok mindent tudunk róla, de kitöréseit még mindig nehéz megjósolni. A vulkanológusok körében az Etna különösen nagy népszerűségnek örvend a vulkáni kitörések jellegének állandó változása és dinamikája miatt, ami szoros kapcsolatban áll Dél-Olaszország komplex tektonikájával.

Az Etna klasszikus rétegvulkán, melyet egymásra rétegződő megszilárdult lávafolyások végtelen sora épít fel. A vulkán csúcsrégiójában négy nagy aktív kráter található, közel egymáshoz. Az Etna kitöréseinek java része azonban nem ezekből a csúcskráterekből robban ki, hanem a kisebb-nagyobb parazitakráterekből, amelyek a hegy lejtőin várakoznak. Napjainkban a központi kúp mellett mintegy kétszázötven-háromszáz hamukúpot és parazitakrátert figyelhetünk meg – ez a szám folyamatosan változik, ahogy minden kitöréssel újabbak keletkeznek, míg mások eltűnnek a gyarapodó tefra alatt.

A vulkán tetőrégiójában leginkább a Voragine és a Bocca Nuova (ezek az egykori központi kráter helyén alakultak ki), valamint az Északkeleti- és Délkeleti-kráter aktív. Az Etna működésének egyik jellegzetes vonása, hogy a központi kráterek helyzete alig változik, kitöréseik gyakoriak, miközben a lejtőkön folyamatosan változik a kitörési pontok (parazitakráterek) helye és az erupciók intenzitása. A vulkáni kürtőkben a mélyből felfelé nyomuló magma hatalmas nyomást fejt ki. Ha valahol repedést talál, arra veszi útját, és a csúcskráterek elérése előtt a felszínig megrepeszti a hegy oldalát, majd ott kibukkanva, a kitörési ponton felépít egy parazitakúpot. A kitörés után aztán a repedésbe szilárdan beledermed a láva, kemény teléreket alkot, és eltömi az addig meglévő járatokat.

Kitörések

Az Etna kitöréseit mintegy 1500 éve jegyzik fel rendszeresen, így ez Földünk legismertebb tűzhányója. Az utóbbi 400 esztendőben a kitörések jellege többször is megváltozott, ahogy a vulkánból más-más jellegű magma tört a felszínre.

Az 1600 és 1669 közötti nyolc, hosszú ideig tartó kitörés sok anyagot hozott a felszínre. Az 1669-es kitörést követő évszázadban az Etna működése jelentéktelen volt; a tűzhányó mindössze néhány kisebb kitörést produkált.

A következő nagy kitörés 1755-ben következett be, ekkor a központi kráterekből számos lávafolyam indult el. Az új, aktív időszak az 1763–1766 közötti három oldalkitöréssel köszöntött be. 1767 és 1865 között nagyjából tízévenként követték egymást a nagy magnitúdójú és sok anyagot felszínre hozó kitörések. Az utolsó után egy héttel a vidéket egy, a Richter-skála szerint 4,7 erejű földrengés rázta meg, amit az Etna alatt húzódó törésvonalak (Málta–szicíliai-tömb és Messina–giardini-rift) mentén bekövetkezett elmozdulás okozott. Ezt az úgynevezett Timpe-törésvonalat gyakran okolták a vulkán működéséért, de kapcsolatukat nem sikerült bizonyítani.

1865 óta a kitörések periódusokban (csoportosan vagy sorozatosan) követik egymást, és általános jellemzőjük, hogy mindig a sorozat utolsó kitörése a legerősebb. Az aktív időszakok:
– 1874–1892 időszakban az utolsó, az 1892-ös gigantikus kitörés 150 millió köbméter mennyiségű lávát és piroklasztot produkált,
– 1908–1928,
– 1942–1951,
– 1971–1993 – ez utóbbiban 13 kitöréssel átlag másfél évenként
– 2001-ben kezdődött a mostani, jelenleg is tartó kitörési ciklus.

szerző: Tóth Péter Zoltán
Szabadidő 2021. MÁJUS 5 lenyűgöző szerencsehozó hely a Földön
Ha régóta nem mosolygott rád Fortuna, érdemes lehet ellátogatnod a most következő helyekre!
Szabadidő 2020. OKTÓBER A világ legbámulatosabb vasútvonalai
Legyen szó akár egy túráról a svájci Alpokban, akár egy kirándulásról a misztikus Ázsiában, az ember hamar rájön, hogy nem a cél a fontos, hanem az út, amelyen eljutunk odáig.
Szabadidő 2020. JÚLIUS A Föld legforróbb helyei
Az idei nyár bővelkedik a kánikulai napokban. Bolygónkon azonban vannak olyan helyek, ahol egész évben szélsőségesen forró az időjárás.
éppen olvassák
01
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Természeti kincsek az ős-Alföldön
Közel negyven éve, 1982-ben jött létre a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet, amely az ősi Alföld egyetlen fennmaradt darabját őrzi.
02
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER Ásó, kapa, féltékenység
Boldogan éltek, míg… pontosan meddig is? Míg ásó, kapa, nagyharang el nem választotta őket? És ki fogta az ásó nyelét: a kaszás vagy a zöldszemű szörny?
03
Szabadidő 2021. SZEPTEMBER 4 lenyűgöző irodalmi kávéház Európában
Különleges kávéházak, ahol a friss kávéillat mellé patinás múlt jár.
Menu