Még nincs nálunk fiókod?
Regisztrálj itt!Egészség
Legtöbben szeretjük az édességet, szívesen nassolunk, és bagatellizáljuk a problémát, amit a magas cukortartalmú táplálkozás jelent. A szakemberek szerint azonban nagy a veszélye annak, hogy a cukor rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása valódi függőséget okoz. Francia kutatók egy kísérletében az amúgy kokainfüggő patkányok a laboratóriumban a kábítószer helyett inkább a cukrot választották.
Nyilvánvaló, hogy az utóbbi évtizedekben világszerte, Magyarországon is nőtt a túlsúlyos emberek száma, aminek hátterében részben a túlzott cukorfogyasztás áll.
Gyanútlan vásárlók
Gyakran elhangzik az az összeesküvés-elméletre hajazó vélemény, hogy a gyártók szándékosan tesznek szinte minden termékükbe cukrot, hogy így szoktassanak rá minket azokra. Ha ez nem bizonyítható is, tény, hogy a cukor olyan termékekben is jelen van, amelyekről nem is gondolnánk. Sokan azzal a meggyőződéssel vásárolnak egyes gyümölcsleveket, joghurtokat vagy éppen egy finom gyümölcssalátát, mert egészségesnek gondolják, miközben a legkülönbözőbb tartósítószerekkel és cukorral dúsított finomságokról van szó. És bizony, hiába választunk különféle alternatív módon édesített termékeket, bízva abban, hogy a méz, a juhar- vagy az agavészirup egészségesebb, valójában ezek is folyékony cukrok, és még az is előfordulhat, hogy egy joghurtból az alacsony zsírtartalmú több cukrot tartalmaz, mint normál változata. Mindebben nagy szerepük van a reklámoknak is, hiszen a készítők egészséges, sportos életérzéssel társítják a cseppet sem egészséges terméküket.
A teljes képhez hozzátarozik, hogy cukor és cukor között is van különbség, ezért érdemes inkább azt megnézni, mennyi a termékek úgynevezett glikémiás indexe. Ez az érték azt mutatja meg, hogy az adott termékben található szénhidrátot milyen gyorsan bontja le az emésztőrendszerünk glükózzá, fruktózzá és cukorrá, és milyen gyorsan szívódik fel a vérünkbe.
A glikémiás index
Az ételek emésztésekor a szervezet a szénhidrátokat glükózra, azaz szőlőcukorra bontja. Ezt a vér a sejtekbe szállítja, hogy az izmok energiát nyerhessenek belőle, a máj pedig képes eltárolni őket.
A glikémiás index 0 és 100 közötti értéke a táplálékokat sorolja be annak alapján, hogy milyen hatással vannak a vércukorszintre. Minél magasabb az adott szám, annál egészségtelenebb a termék. Pontosabban – a Wikipédia szócikkét idézve: A glikémiás index (rövidítve: GI) az egyes élelmiszerek 1000 kJ-nyi mennyiségének vércukoremelő képessége a szőlőcukorhoz (néha a fehér kenyérhez) képest, százalékban. (Vércukorszinten a vér szőlőcukortartalmát értjük, bár más cukor, elsősorban gyümölcscukor is található benne.) Jelentősége fogyókúrázók és 2-es típusú cukorbetegek esetén a legnagyobb.
GI-indexe elsősorban a szénhidrátot tartalmazó élelmiszereknek van, a szénhidrátokat ugyanis a szervezet szinte kivétel nélkül szőlőcukorrá alakítja. Ugyanakkor a máj képes szőlőcukrot előállítani más, elsősorban a fehérjelebontás során keletkező vegyületekből is (glükoneogenezis), így szénhidrátot nem vagy alig tartalmazó ételek közvetett vércukoremelő hatása is mérhető lehet.
A GI értékét az ételben található anyagokon kívül befolyásolja az elkészítés módja is.
Glikémiás index, hízás, cukorbetegség
A magas glikémiás indexű ételek és italok nagyon gyorsan megemelik a vércukorszintet. MRI-vizsgálatokkal kimutatták, hogy négy órával elfogyasztásuk után az agy jutalmazó központját – ugyanazt a területet, amelyet a kokain- vagy heroinfogyasztás is érint – erős ingerek érték.
Ez magyarázatot adhat arra is, miért nem tud ellenállni sok fogyókúrázó a különféle nassolnivalóknak és gyorséttermi ételeknek, amelyek mind igen magas glikémiás indexszel rendelkeznek. Pedig érdemes óvatosan bánni az ilyen jellegű élelmiszerekkel, mert vizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy aki sokszor fogyaszt magas glikémiás indexű ételt vagy italt, annak elzsírosodhat a mája. Ez inzulinrezisztenciát, magas vérnyomást, cukorbetegséget és magas koleszterinszintet okozhat, amelyek mind megnövelik a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke, illetve a szívroham kockázatát.
Egyszerű tehát a következtetés: ha valaki igazán tenni akar az egészségért, kerülje a fehér kenyeret, a tésztát, a kekszeket és süteményeket, ellenben fogyasszon minél több nyers gyümölcsöt!