Vajon miért szeretünk vásárolni, és miért veszünk mindig kétszer annyit, mint elterveztük? Az egyes üzletek bizony nagyon komoly hangsúlyt fektetnek a vásárlás pszichológiájára, a boltok zenéjétől a polcok elrendezésén keresztül egészen a termékek színéig.

Íme, néhány tudományosan is megalapozott módszer, melyeknek komoly hatásuk van a tudatalattinkra és egyben a pénztárcánkra!

Játék az érzékekkel

Az üzletek mindig is erős befolyás alatt tartották az érzékeket. A finom, frissen sült kenyér illatára a gyanútlan vásárlót azonnal éhségérzet fogja el. Kutatások szerint a friss kenyér illata aktiválja leginkább a nyálmirigyeket. De nem csupán a szupermarketek élnek ezzel a trükkel.

A gyermekruhaboltokban például gyakran alkalmaznak babahintőport, az illatát ugyanis tanulmányok szerint a gyermekkorral kapcsoljuk össze, ami ellazítja a vásárlót, és nyugalommal tölti el, így többet is vásárol. 

De nem csupán az illatok ösztönöznek pénzköltésre, az egyes színeknek és hangoknak is megvan a maguk szerepe. A zene célja egyértelműen az, hogy minél inkább ellazuljunk, ezért hallhatunk gyakran lassabb számokat az élelmiszerüzletekben, kutatások igazolják ugyanis, hogy ilyenkor az emberek is lassítanak, és többet időznek egy-egy polc előtt. Érdekes megfigyelés, hogy a klasszikus zene például a drágább termékek vásárlásának ösztönzésére alkalmas, míg a francia számok hatására valamiért ellenállhatatlan késztetést érzünk, hogy francia borokkal kényeztessük magunkat.

A színek úgyszintén a legősiebb ösztöneikre hatnak, a meleg színek vonzzák be az embereket a boltba, míg a hideg színek szemlélődésre ösztönöznek, növelik az eladásokat. A pirosat mindenki az akciókkal köti össze, az üzletek gyakran ezért ragasztanak piros matricát olyan árukhoz is, amelyek nincsenek leértékelve, mert ilyenkor automatikusan kedvezményre asszociálunk.

Elrendezés

Ugyanilyen fontossága van a termékek elhelyezésének. Az alapvető, napi rendszeresség szempontjából lényeges árukat, mint a tej vagy a kenyér, általában az áruház lehető legtávolabbi végében rejtik el, hogy hosszabb maradásra bírják a vásárlókat. Így végig kell menniük a sorokon, így fennáll a lehetősége, hogy valamilyen más, amúgy felesleges áru is a bevásárlókosárba kerül. Érdekes, hogy a nagyáruházak a vásárlókat jobbról balra irányítják az autós közlekedésnek megfelelően: a legnépszerűbb, legvonzóbb árukat jobbra helyezik el.

Persze a gyümölcs-zöldség szekció sem véletlenül kerül a bejárat közelébe. Habár a vásárló szempontjából ez abszolút előnytelen, hiszen az előre bepakolt gyümölcsöt könnyen összetörheti a nehezebb árukkal, a friss zöldségek látványa pozitív érzéseket kelt, emellett pedig kutatások bizonyították, hogy ha veszünk valami egészségeset az üzlet elején, később hajlamosabbak vagyunk többet költeni egészségtelen ételekre.  
Azokat a termékeket, amelyeket az üzlet a leginkább el akar adni, szemmagasságba helyezi, ezek a drágább, márkásabb tételek. Az olcsó tételek alulra kerülnek, a legnépszerűbbek pedig a sor végére, így végig kell érte mennünk az egész folyosón. A gyerekeknek szóló cukros gabona- és más elemek persze az alsó polcokra kerültek, hogy a csemeték észrevegyék, és rávegyék szüleiket a vásárlásra.

Vásárlásösztönző trükkök

Ez az a terület, ahol a méret igenis számít. A zsúfolt boltokban az emberek kevesebb időt töltenek, kevésbé szeretnek vásárolni, mert közben idegesek. Felmérések szerint az ázsiaiak sokkal toleránsabbak e tekintetben, míg a britek egyáltalán nem tűrik a tömeget. A bevásárlókocsi mérete is fontos. Ezt az eszközt 1938-ban találták fel, célja pedig az volt, hogy az ügyfél még nagyobb mennyiséget tudjon elszállítani.

És hogy melyik a legjövedelmezőbb részük az üzleteknek? Természetesen a pénztársor. Ez az a hely, ahol néhány perc sorban állás után a legtöbben nem tudnak ellenállni a kísértésnek, és biztosan leemelnek egy-egy csokit, cukorkát vagy magazint.