A globális felmelegedés következményeivel leginkább az éghajlatváltozás közvetlen hatásai miatt foglalkozunk. Szélsőséges időjárás, elsivatagosodás, a jégsapkák elolvadása, az óceánok vízszintjének emelkedése: mindenki ismeri ezeket a jelenségeket. Ugyanakkor keveset hallani arról, hogy milyen hatással jár az egészségünkre az egész bolygót érintő éghajlati változás. A következőkben tudományos kutatásokkal alátámasztott tényeket gyűjtöttünk össze a felmelegedés egészségügyi következményeiről.

Az álmunkat is tönkreteszi

A rosszabb alvásminőség nem közvetlenül károsítja az egészséget, viszont számtalan betegség kockázati tényezője. A Science Advances című lapban közzétett kutatást vezető Nick Obradovich, a Harvard Egyetem szakembere úgy véli, a jövőben, azokban a hónapokban, amikor az éjszakai átlaghőmérséklet a normálishoz képest jóval melegebb lesz, milliók fognak rosszabbul aludni.

Obradovich és munkatársai egy kérdőív segítségével mérték fel az emberek alvási szokásait, és az eredményeket összevetették az adott helyen mért hőmérsékleti adatokkal. A kutatásból kiderült, hogy a nagy meleg leginkább az alacsony jövedelműeket és az időseket érinti negatívan, előbbieknél elsősorban a légkondicionáló hiánya a probléma, utóbbiaknál pedig a szervezet nem megfelelő hőszabályozása.

Európában nem ismert járványok várhatók

Ha tovább melegszik a hőmérséklet, növekszik annak esélye, hogy bizonyos szúnyogok által terjesztett vírusos betegségek kezdjenek terjedni Európában, a dengue-járvány például egyre nagyobb területeket érhet el – állítják a svéd Umeåi Egyetem szakemberei az EBioMedicine című szaklapban publikált kutatásukban. „Nemzetközi egészségügyi kockázatot jelent, hogy a dengue-vírusok és az ázsiai tigrisszúnyogok (Aedes) egyre szélesebb földrajzi egységet érintenek a klímaváltozás miatt. Ahogyan a hőmérséklet egyre növekszik, az Aedes aegypti és Aedes albopicturs fajok, amelyek a dengue-lázat terjesztik, nagyobb területeken terjedhetnek el” – mondja a kutatást vezető Jing Liu-Helmersson.

Azt már korábbi kutatások is bizonyították, hogy a felmelegedés a trópusi és szubtrópusi szúnyogok által terjesztett vírusok terjedéséhez vezethet, de ez az első kutatás, amely azt vizsgálja, hogyan is terjeszti a szúnyog a betegséget az emberek között. Melegebb hőmérsékleten a vírus gyorsabban szaporodik, és a fertőzés is gyorsabb, ahogyan annak aránya is növekszik, hogy a nőstényszúnyogok mennyire csípnek. Ennek eredményeként hosszabb az az időszak, amikor a szúnyogok a dengue-lázat terjeszthetik. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a dengue a világ leggyorsabban terjedő vírusos fertőzésévé nőtte ki magát az elmúlt 20 évben.

Súlyosbodó allergiák

Dr. Margaret Co, allergológus-immunológus szerint a globális felmelegedés komoly hatással van a szezonális allergiákra, ami 35 millió embert érint csak Amerikában. Európában is érezhetők a rendellenesen meleg napok, akár februárban is. Ilyenkor hamarabb beindul a virágzás, így hamarabb kezdődik a pollenszezon. A szakértő tanácsokat is ad az allergiásoknak, hogyan kezeljék az időjárás változásával együtt járó kellemetlen tüneteket:

1. A pollenkoncentráció napos és szeles napokon a legmagasabb, ilyenkor maradjunk otthon. A szabadban inkább kora reggel, illetve felhős, szélcsendes és esős napokon tartózkodjunk.
2. Az ajtókat zárva kell tartani, és amennyiben van rá mód, klímát használni. Az autóban szintúgy, illetve légkondicionáláshoz használjuk a belső légkeringetés funkciót.
3. Ha szabadban tartózkodunk, viseljünk napszemüveget, széles peremű kalapot, amely segít elkerülni a pollen szembe kerülését.
4. Ha hazaérünk, célszerű hajat mosni, és a bőrről is lemosni a polleneket.
5. Allergiagyógyszert már az első tünetek megjelenésekor, vagy akár már a pollenszezon előtt kezdjük el szedni, a szezon idején pedig rendszeresen.
6. Immunterápiával hosszú távon enyhíthetjük a tüneteket, akik nem akarnak vakcinát használni, tabletta formájában is hozzájuthatnak – ehhez azonban orvoshoz kell fordulni.