Egészség

Tanulható-e az optimizmus?
Mitől függ, hogyan gondolkodunk a világról és önmagunkról? Van-e szerepe a boldogulásunkban, valamint egészségünk alakulásában az optimizmusnak?

Ezzel a kérdéssel foglalkozik a pszichológia tudományának viszonylag új ága, az úgynevezett pozitív pszichológia. Ez a lélektani megközelítés a 20. századi humanista pszichológiából nőtte ki magát. Ez utóbbi szerint az emberi élet minőségében – ezen belül főleg a pszichoszomatikus betegségek megelőzésben – fontos szerepe lehet annak, hogy derűlátón, bizakodón, vagy éppen szkeptikusan, mindig a rossz oldaláról szemléljük a világot és benne saját magunkat.

Nézőpont kérdése az egész?

Míg a realisták sokszor csak az akadályokat látják, azt, hogy mit miért nem lehetséges megtenni, addig a negatívan gondolkodó „kákán is csomót keresők” nem bíznak sem magukban, sem a környezetükben, így a saját boldogulásukat, sikerességüket is hátráltathatják. Ezzel szemben a pozitívan gondolkodók, a sorsukban és a világban bízó optimisták olyan belső energiákat termelnek, amelyek fokozzák a vitalitásukat, az önbizalmukat, sőt a kölcsönhatás elve alapján az emberi kapcsolataikat is harmonizálják.

Attól függően tehát, hogy kinél, milyen előjelű gondolatok dominálnak, lehet valakit optimistának (derűlátónak), vagy pesszimistának (borúlátónak) tekinteni. Ám nem csak ez a különbség a két gondolkodásmód között. Míg a pozitív gondolkodású, vagyis optimista emberek abban reménykednek, hogy a dolgok mindig jóra, vagy jobbra fordulnak, és maguk is képesek tenni ezért, ráadásul valami „ősbizalommal” tekintenek a világra és az őket körülvevő emberekre, addig a negatív gondolatok hálójában vergődők, azaz a pesszimisták állandóan a rosszra készülnek, bizalmatlanok, szorongók.

Hippokratész volt az első, aki összefüggést vélt felfedezni az egyes ember alkati adottságai, vérmérséklete és gondolkodási irányultsága között. Azóta orvosok, bölcselők, majd a 20. század elejétől lélekgyógyászok (pszichiáterek) kutatták, hogy mennyi a szerepük ebben az öröklött személyiségvonásoknak, a neveltetésnek, a szülőktől hozott mintának, illetve a tanulási folyamatnak, vagyis képesek vagyunk-e pozitív irányba terelni a gondolkodási attitűdünket, amit a lélektannal foglalkozó szakemberek tanult optimizmusnak hívnak.

A félig üres, félig tele pohár esete

A pozitív pszichológiai elmélet megalkotója, Martin Seligman amerikai pszichológus szakmai követői és laikus hívei szerint ki-ki maga is sokat tehet gondolatai minőségéért. Vagyis hogy azok folyamatos ösztönzést jelentsenek: az élet nehézségeivel az ember akarjon és tudjon is megküzdeni, illetve képes legyen felmérni – önértékvesztés nélkül – a saját kompetenciahatárait és lehetőségeit. Ez utóbbi a realitás tárgykörébe tartozik.

Az amerikai lélekgyógyász egyébként a pozitív gondolkodás terápiás hatását a mentális zavarokkal (többek között a szorongással, depresszióval) küszködőknél ismerte fel.

A betegek tisztában voltak ugyan az állapotukkal, tehát a valósággal, ám gondolataik pozitív átstrukturálása bizonyítottan segített a gyógyulásukban.Ugyancsak Seligman vizsgálatai bizonyították be azt is, hogy például az optimista, pozitívan gondolkodó sportolók vereség után gyorsabban tudtak csúcsformába lendülni, mint a sikertelenségüket feldolgozni képtelenek, akik vagy csupán saját magukban, vagy kizárólag a körülményekben keresték a kudarc okát.

Érdekes volt az a kutatás is, amelyet ugyancsak ő végzett, azonos tudású és intelligenciaszintű optimista és pesszimista beállítottságú elsőéves egyetemi hallgatók körében. A derűlátók, a magukban bízó és a környezetüket is elfogadó, vagyis pozitív gondolkodású diákok a tanév végére túlszárnyalták korábbi teljesítményüket, míg a negatív, pesszimista attitűdűek tényleges képességeik alatt teljesítettek.

A pozitív pszichológia atyjának magyarázata szerint: a képességeink, adottságaink  kibontakozásához, sok más mellett, a derűlátó és önépítő gondolkodásmód is elengedhetetlen. A pozitív gondolatok ugyanis „mozgásba hozzák” nem csak a cselekedeteket, hanem a hormonokat, az anyagcserét is, így egyensúlyban tartják az egész szervezet működését.

Bízva bízzál!

Arra vonatkozó kutatásokat, hogy a reális helyzet- és önértékeléshez társuló bizakodás erőt ad, két pszichológus, Charles Carver és Michael Scheier végzett. Leukémiás és szívműtétes betegek egészségi állapotának alakulását követték a kórházba kerülésük napjától. Kezdetben az összes vizsgálati alany lelete hasonló volt, és az alkalmazott terápia is sikerrel kecsegtetett. A gyógyulásukban bizakodó, az orvosokkal aktívan együttműködő csoportban azonban jóval kevesebb komplikáció lépett fel.

Hamarabb hagyták el a kórházat és tértek vissza megszokott életvitelükhöz, mint azok, akik mintegy megadták magukat a sorsnak, folyamatosan a testi tüneteikkel foglalkoztak, egyre zárkózottabbá és befelé fordulóbbá váltak, és maguk sem hittek a felépülésükben. A pozitív gondolkodás, az optimista életszemlélet elsajátítása azonban nem megy máról holnapra. Ahogy mondani szokták, naponta meg kell dolgozni érte.

Aki hajlamos a negatív életszemléletre, annak fokozatosan szoktatnia kell magát ahhoz, hogy a rossz, bénító és szorongást keltő gondolatait el tudja engedni, és helyettesíteni tudja bizakodókkal, energiát adókkal. Érdemes azonban megfogadni Oliver Burkeman pszichológus tanácsait is, aki Ellenméreg (The Antidote) című könyvében azt állítja: ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat a bőrünkben, ismernünk kell magunkat, el kell fogadnunk a hibáinkat, sőt azt is, hogy az életben vannak általunk nem befolyásolható események, amelyeket meg kell tanulununk kezelni.

szerző: M. Kovács Szilvia
Pénzügyek 2022. OKTÓBER Így számolj le a romboló önkritikával!
Bár időnként nem árt tükröt tartanunk magunk elé, a túlzásba vitt önostorozás komoly károkat okozhat mentális egészségünkben!
Pénzügyek 2022. SZEPTEMBER Védekezz az energiavámpírok ellen!
Egyes emberek a jelenlétükkel, szavaikkal feszültséget és szorongást kelthetnek másokban. Fontos, hogy időben felismerd őket!
Egészség 2020. NOVEMBER 11 szuper ötlet, amely megszépíti a napodat
Mire jó a reggeli rituálé? Néhány trükk segítségével a reggeli rohanást a nap fénypontjává varázsolhatod.
éppen olvassák
01
Egészség 2022. NOVEMBER Gyógynövényekkel a klimax ellen!
A klimax időszakában nem feltétlenül csak a gyógyszerek jelentenek enyhítő megoldást. Néhány tipp a természetes megoldás érdekében.
02
Egészség 2022. NOVEMBER Gyömbér, a csodaszer
Ázsiában elengedhetetlen kelléke a házi patikának, hiszen számtalan tünet kezelésére alkalmazható.
03
Egészség 2022. NOVEMBER Miért betegszünk meg könnyebben a hidegben?
Az őszi-téli időszakban eljön a nátha, megfázás és egyéb betegségek szezonja. Vajon mi ennek az oka?
Menu