Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. February 20. Monday, Aladár, Álmos   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 Ritter Andrea - klinikai szakpszichológus
Ritter Andrea
klinikai szakpszichológus
Elérhetőség:
Telefon: (20) 312 4371
Web: www.valtozasrendelo.hu
Email: info@valtozasrendelo.hu



  előző     1     2     [3]     4     következő        
Ritter Andrea | 2010-11-19 12:13:42Nagy betűméretNormál betűméretKis betűméret
Kedves Kérdező!
Valamely családtag súlyos betegsége mindig megzavarja a kialakult családi egyensúlyt, és teljesen igaza van abban, hogy ehhez nem kell egy haláleset vagy válási helyzet.
A demencia sajnos krónikus betegség, amelyet lehet szinten tartani vagy gyógyszerek segítségével akár kicsit javítani, de meggyógyítani sajnos nem. Ehhez a betegséghez - gondolom az orvosok is felvilágosították Önöket - különböző "nehéz" tünet is hozzájárul, amit a családtagoknak adott esetben meg kell tanulni elviselni.
Ön is érzi levelében, hogy ebben a helyzetben a nagymama vele együtt élő lányának lenne szüksége segítségre, hiszen annyira megviseli a kialakult helyzet, hogy ez meggátolja egy jó döntés meghozatalát.
Javasolom, menjenek el akár együtt tanácsadásra egy pszichológus szakemberhez, aki segít átlátni a helyzetet és annak lelki mozgatórugóit. Nem kell megijedni, néha pár alkalom elegendő ahhoz, hogy tisztán lásson az ember, és meghozza a jó döntéseket.

Szalmaszál család | 2010-11-15 00:06:35
Közvetlen környezetemben omlott össze hirtelen a családi "felállás", haláleset és válás nélkül, mégis megoldhatatlannak látszó probléma felé sodort mindenkit. A 83 éves nagymamáról derült ki, hogy demencia miatt szükséges kezelni, és a pszichiátria nem is engedélyezi a hazavitelét, nem élhet tovább egyedül. Eddig a 63 éves, nyugdíjas lánya volt vele a lakásban, de őt a helyzet súlyos depresszióba sodorta, teljesen döntésképtelen, a jövőt megoldhatatlannak és kilátástalannak érzi, nem eszik, nem ápolja kapcsolatait, nem képes saját ügyében sem dönteni. A nagymama "zsarolja" őt, nem veszi figyelembe az igényeit, öngyilkossággal fenyegetőzik, és arra panaszkodik, hogy elhanyagolják,pedig naponta több órát tölt vele a család, felváltva, kisgyerekes anya unokái, de főleg a nyugdíjas, mély depressziós lánya, aki némán szenvedve ül anyja ágya mellett, és figyeli annak hangulatváltozásait, ami rendszeresen az ő-s zóbeli- bántásával is jár..:( A pszichiáter szerint a "tudati gátak leomlottak", és ez demenciában igy van, viszont a család ezt nem tudja elviselni. A változó tudatállapot is nagyon zavaró: néha teljesen tiszta és helyénvaló dolgokat mond, máskor a wc-t sem találja. Egyedül nem maradhat a lakásában, egy gondozóház vagy aktív életet nyújtó otthon lehetne a megoldás. De a lányát sokkolja a döntéskényszer, hogy az anyjával kapcsolatban ilyen drasztikus lépést kell tenni, fél, hogy tényleg öngyilkos lesz, fél, hogy rajta kéri számon az eddigi polgári életformát jelentő lakásból való " kilakoltatást".(anyagilag vagy a lakást tartja fent, vagy az otthont, nem eladható a lakás,csak bérlemény, de igényes..,teljesen más,mint egy othonbeli szoba) A depresszióra adott gyógyszerek nem hatásosak nála, hisz a stressz elviselhetetlen súllyan nehezedik rá. Kérdésünk tehát: hogyan segíthetnénk elsősorban a fiatalabb betegnek, hogyan lépjük meg a végzetesnek tűnő lakáselhagyást-otthonkeresést, hogyan védhetjük meg a leépülőben lévő, de még talán sokáig jó erőben lévő nagymama bántásaitól ? Az elszakítás szóba sem jöhet, szinte függőségig szoros a kapcsolatuk, ami nem örömteli és nem tartalmas, és e pillanatban teljesen kilátástalannak tűnik a helyzet..Egy tanács is szalmaszálat jelenthet, mert jelenleg fuldoklunk:(

Ritter Andrea | 2010-09-17 12:49:52Nagy betűméretNormál betűméretKis betűméret
Kedves Júlia,
így olvasva valóban nagyon sok rossz dolog történt Önnel. Az, hogy van-e kiút, számomra sosem kérdéses, természetesen van! Át kéne szakember segítségével gondolnia élettörténetét, helyére rakva benne, mi hogyan miért történt, hogy lerakva ezeket a történeteket új energiákat nyerjen a továbbiakhoz.
Azt javaslom, hogy a helyi, kerületi, városi ideggondozót keresse meg, ahol dolgozik pszichológus is, biztosan szívesen segít Önnek!

Nagy Julianna | 2010-09-02 23:00:23
Nehéz gyerekkorom volt.A férjem alkoholista volt. Fejlődési rendelleneséggel született egy kislányom.Elváltam Mindig mindenben egyedül v.tam Sokat dolgoztam.Kiégtem.Elvesztettem a munkahelyem, depis lettem Közben jelentkezett egy vérzési rendelleneség.Elmentem egy jónevű orvoshoz aki gyógyszert írt fel.Egy akkori barátnőm azt tanácsolta mielőbb oldjam meg a problémát és menjek dolgozni.Bementem depisen az SzTKba és másnap már kipakoltak. Elakartam menekülni,de nem volt erőm.2004ben történt a mai napig nem tudtam feldolgozni. Én akinek a nőiessége volt az egyetlen kincse.Közben meghaltak a szüleim akik közel álltak hozzám szinte mindenki.A műtét kizárólag a korházak privatizációja es a szükséges pontok elérése miatt történt.Azóta képtelen vagyok ismerkedni nehezen találok munkát.Nincs önbizalmam.Ketten élünk a lányommal jelenleg egyikünknek sincs munkája.Van ebből kiút?Lehetek még boldog valaha.Válaszát várom tisztelettel : Julia

Ritter Andrea | 2010-09-17 12:42:49Nagy betűméretNormál betűméretKis betűméret
Kedves Uram,
nem pontosan értem a kérdését. Egyszer azt mondja, vállalja a nagy korkülönbséget, egyszer pedig hogy nem meri felvállalni a szerelmüket. Ha gondolja, írjon még privátban, hogy jobban megértsem a szituációt.

szívélyes üdvözlettel

Ritter Andrea

Hanna | 2010-07-25 10:53:49
Kedves Andrea. Lehetséges, hogy valaki nem akarja a szerelmet, félelemből? Megijed attól, hogy szerelmesek belé, hogy szerelmes, hogy "belelátok" és ezáltal elveszíti a szabadságát? Lehet-e annyira tudatos egy ember, hogy ennek ellenálljon, amikor megérzi, hogy milyen "boldog" lehetne és inkább a nyugodt, szerelem nélküli kapcsolat, amire vágyik? (A lány vállalja identitást, elég nagy a korkülönbség közöttünk, de ez sem volt gond.) Tudok-e tenni valamit, hogy merjen szerelmes lenni (az én szavaim és tetteim folyamatosan bizonyítottak a pár hónap alatt), vagy próbáljam elfogadni, hogy léteznek emberek, akik elszaladnak az elől, amit más annyira keres, mert annyira megsérültek gyermekkorukban?

Ritter Andrea | 2010-09-17 12:31:39Nagy betűméretNormál betűméretKis betűméret
Sajnálom, hogy így érezte. Mindenkinek mást jelent az "egy-két jó mondat", van akit megtalálja, és van, akinek hosszabb beszélgetésre van szüksége ahhoz, hogy "kiérezze" belőle a jó mondatokat.

Regency | 2010-06-19 09:36:02
Köszönöm, választ, egy-két jó mondatot vártam volna itt! Amit válaszolt, az nem vitt előbbre, ez nem a "szalmaszál"! Köszönöm a türelmet, minden jót.

Ritter Andrea | 2010-09-17 12:29:14Nagy betűméretNormál betűméretKis betűméret
Kedves György,
közben megtaláltuk egymást a rendelőmben...:)

Koltai György | 2010-07-05 21:37:33
Szeretnék Önnel személyesen beszélni.Több,mint 6 éve elváltam 23 év házasság után.Máig nem tudunk a volt feleségemmel indulatok nélkül kommunikálni.Ez már önmagában is nehéz helyzet,de számomra a legfájdalmasabb,hogy a 28 éves lányom,aki a számomra a világon a legfontosabb nem beszél velem. Talán most már megérett a helyzet arra,hogy külső segitséggel elkezdhetnénk egy beszélgetést a volt nejemmel. Szeretném a segitségét kérni.Megpróbálom telefonon is hivni. A Bárdos Kati javasolta,hogy keressem fel Önt. Tisztelettel Koltai György/tel:0036209440589/

  előző     1     2     [3]     4     következő        
*Fontos! A kérdező a kérdés elküldésével hozzájárulását adja ahhoz, hogy a kérdése, valamint a tárgy és név mezőkben megadott adatok, továbbá a kérdésre adott tanácsadói válasz eredeti, vagy szerkesztett formában az Ötvenentúl.hu oldalon megjelenjen. A kérdésben csak a kérdés megfelelő értelmezéséhez nélkülözhetetlen információkat kérjük megadni, amelyek nyilvános felületen való megjelenéséhez a kérdező hozzájárul, beleértve az általa a kérdésben megadott személyes adatokat. A Tanácsadók számára kérdésként felvetett probléma megoldásának teljes körű kidolgozása általában meghaladja az internetes tanácsadás kereteit. A Tanácsadó a leírt információkból kiindulva arra törekszik, hogy – legjobb tudása és tapasztalatai alapján – tömör, lényegre törő válaszaival és tanácsaival segítse a kérdezőt problémája megoldásában. A Szakértő által adott minden válasz javaslatnak minősül, amiért sem a Szakértő, sem az Ötvenentúl üzemeltetője nem vállal felelősséget. A válasz alkalmazása és felhasználása a kérdező döntése, az ebből eredő bármilyen közvetlen, vagy közvetett esetleges kárért egyéb hátrányért, problémáért a Szakértőt és az Üzemeltetőt felelősség nem terheli. A válaszokat a kérdező csak saját céljára használhatja, és nem jogosult más közzétenni, átdolgozni, harmadik személyek részére hozzáférhetővé tenni. Az internetes tanácsadás korlátai és természete miatt nincs lehetőség arra, hogy a szakértő a kérdés megválaszolásához a kérdéssel összefüggő okiratokat tanulmányozzon és egyéb anyagokat továbbítson a kérdezőnek. Az internetes tanácsadás nem minősül jogi (ügyvédi), egészségügyi, stb. szolgáltatásnak. További tudnivalók a Felhasználási Feltételekben.
Legfrissebb kérdések és válaszok

Kedves Roanna, Kovács Emilné, érthető, hogy nem akarja újra átélni a kínzó pánikrohamokat, de u... TovábbTovább
Szeretnék egy véleményt kérni Öntől ! 16 éve szedem a Fevarin 100 gyógyszert, amitől az előtte ... TovábbTovább
További szakértőink

Kiemelt témáink
Allergia
Alzheimer-kór
Alvászavar
COPD
Depresszió
Egészséges prosztata
Gyógynövénytár

Legjobb cikkeink
Kérdések és kollégák

Kérdések és kollégák

Ötvenen túl, hatvanhoz közeledve, hát még azon is túl, a többség már nem „keres új kihívásokat”, jönnek azok maguktól, és meg kell birkózni a jól ismert régiekkel is… TovábbTovább


hirdetés


hirdetés


hirdetés