Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. March 28. Tuesday, Gedeon, Johanna   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Atomenergia: mennyire vagy biztonságban?

2011.04.04. | Halmi Lukács
A Japánt és egyben az egész bolygónkat sújtó katasztrófa következtében most újra felmerült: szabad-e atomerőműveket építenünk?
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Az utóbbi hetekben folyamatosan megrázó hírek érkeznek a fukusimai atomerőműből, így felelőtlenség fel nem tennünk a kérdést: szabad-e atomenergiát használnunk. Az a tény, hogy rövid idő alatt egy atomreaktorban tízmilliószorosára emelkedett a sugárzás, a tengervízben pedig ezernyolcszázszoros a sugárszennyezettség, alátámasztja a környezetvédők atomreaktorokkal kapcsolatos félelmeit. Aggodalom ide, tapasztalatok oda, sajnos az érem másik oldalával is számolnunk kell: a Föld lakóinak energiaszükséglete az egyre csökkenő fosszilis energiahordózók mellett nem elégíthető ki atomenergia nélkül. Jelenlegi tudásunk mellett nincs más lehetőségünk, mint hogy még nagyobb lendülettel folytassuk a megújuló energiaforrások hasznosításának kutatását, és higgyünk azoknak, akik az erőművek biztonságát igazolják.

Kis atomerőmű-történelem

Az első energiatermelést végző reaktort 1942 decemberében indították el, ahol a felszabaduló energiát csak mérték. Az Enrico Fermi vezetésével, többek között Szilárd Leó és Wigner Jenő munkájának köszönhetően létrehozott reaktor csak néhány percig működött, mivel a legfontosabb cél a teóriák ellenőrzése volt. Már az ötvenes években, Teller Edének köszönhetően kiderült, hogy az ilyen típusú erőműveket a „pozitív üregtényező” miatt legfeljebb plutónium előállítására szabad használni, energiatermelésre nem. Ezt az információt az Egyesült Állomok azonban sokáig hadititokként kezelte, miközben a Szovjetunió a jobb hatásfok, illetve az „egyszerűbb felépítés” miatt elektromos energia termelésére is szívesen használta, többek között Csernobilben.
A paksi erőműhöz hasonló nyomottvizes reaktorok ennél összehasonlíthatatlanul stabilabbak, azonban ezek sem mentesek a balesetekről (Three Miles Island). Még jobban bízhatunk az új generációs „passzív biztonságú” reaktorokban, amelyek a szakemberek szerint új távlatokat nyitottak biztonság és hatásfok terén.
„A világon jelenleg 442 kereskedelmi célú atomreaktor működik 31 országban. A beépített 375 gigawatt kapacitás a világ áramtermelésének 16 százalékát adja. Az arány 1986, vagyis a csernobili katasztrófa óta nem változott, más szóval az atomenergia-kapacitás növekedése csak lépést tartott a világ áramfogyasztásának növekedésével” – állapította meg az MTI tudósítója. Az átlagon belül Észak-Amerikában és Európában az 1980-as évek vége óta gyakorlatilag megállt a fejlődés, nem számítva a mind újabb biztonsági fejlesztéseket és óvintézkedéseket. Sőt az elmúlt évtizedben több reaktort végleg le is állítottak Bulgáriában, Litvániában, Szlovákiában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában. Ázsiában ellenben 11 országban 26 reaktort építenek jelenleg is. Az utóbbi hét évben újonnan hálózatra kapcsolt atomreaktorok közül 17 ázsiai országokban, 2 Oroszországban, 2 Ukrajnában és egy Romániában kezdett áramot termelni, illetve az újonnan indult 52 reaktorépítkezésből mindössze 8 van Oroszországban, további egy-egy Franciaországban, Finnországban, Pakisztánban és Brazíliában – a többi mind Ázsiában épül, a legtöbb Kínában és Indiában.

Ha leállna….

A számok azt bizonyítják, hogy civilizációnk számára az atomenergia jelen pillanatban nem nélkülözhető. A piacgazdaság révén egymással rivalizáló gazdasági nagyhatalmak egyike sem engedheti meg magának, hogy lemondjon erről az erőforrásról, mert veszélyeztetné jelenlegi pozícióját.
Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának igazgatója az MR1 Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, hogy ha az összes atomerőművet leállítanák a világon, borzasztó sokk érné a villamosenergia-szektort. Az összes áramtermelés húsz százalékát ugyanis atomerőművek állítják elő. A drasztikus intézkedés egyrészt áremelkedést okozna, ráadásul fosszilis erőműveket kellene igénybe venni, miközben az atomerőművek nem bocsátanak ki széndioxidot.
− Az óvatosan nyilatkozó Németország kivételével szinte az összes érintett ország azt közölte, nélkülözhetetlen a nukleáris energiatermelés – folytatta Kaderják Péter. Ráadásul az Európai Bizottság 2050-re olyan alacsony széndioxid-kibocsátást szeretne elérni, ami nukleáris technológia nélkül elképzelhetetlen, vagy legalábbis nehezen megfizethető. Az atomerőművek versenyképességének fő oka a fosszilis alapú áramtermeléshez képest, hogy a co2-kibocsátásnak már ára van.
Ezért mi, átlagemberek, csak annyit tehetünk, hogy számba vesszük az atomenergia előnyeit és hátrányait!

Előnyök

  • Az atomerőművek lényegében nem szennyezik a környezetet üvegházhatást okozó anyagokkal. A teljes termelési láncban – az uránbányászattól az atomerőművi hulladék kezeléséig – az atomenergia kilowattóránként 2-6 gramm széndioxidot juttat a légkörbe, annyit, mint a szél- vagy a napenergia-termelési lánc, azaz kevesebb mint 1 százalékát annak, amit a szén-, olaj- vagy gázalapú termelési folyamat bocsát ki, az atomenergia és a nukleáris eszközök „világcsendőre”, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adatai szerint.
  • Az atomenergia mellett szól viszonylagos olcsósága is, annak ellenére, hogy atomerőművet építeni minden lehetőség közül a legdrágább, és mind jobban nőnek a biztonsági és hulladékkezelési költségek is, amelyeket ma már évtizedekre előreszólóan beépítenek az atomerőműben termelt áram árába. Ennek ellenére az Egyesült Államokban 1999-ben – amikor a Brent kőolaj szabadpiaci ára az év eleji 9 dollár és az év végi 26 dollár között alakult hordónként – egy kilowattóra áram termelési költsége olajtüzelésű erőművekben átlagosan 4,50 cent, gázüzemű erőművekben 4,37 cent, széntüzelésű erőművekben 2,20 cent, atomerőművekben 2,21 cent volt. A széntüzelésű erőművek 0,01 centes költségelőnye 2001-től megszűnt, valószínűleg örökre. 2008-ban, amikor a Brent ára elérte eddigi csúcsát 147,50 dolláron, egy kilowattóra áram megtermelése országos évi átlagban 17,23 centbe került olajjal, 7,80 centbe gázzal, 2,80 centbe szénnel és 1,96 centbe atomenergiával. Az amerikai  Nuclear Energy Institute utolsó teljes körű adatai szerint 2009-ben a sorrend 12,37 cent, 5,00 cent, 2,97 cent és 2,03 cent volt.
    Szintén 2008-ban a Paksi Atomerőmű kilowattóránként átlagosan 10,16 forintért adta el az általa megtermelt áramot, aminek a teljes költsége – adó előtti eredménye alapján – körülbelül, 8,60 forint volt a számára. Tavaly az értékesítési ár 11,16 forint volt, de a paksi áram így is messze a legolcsóbb maradt minden hazai áramtermelő energiaforrás közül, beleértve a megújulókat is.
  • Az atomerőműben termelt áram ára azért viszonylag stabil, mert az árban csekély az urán árának aránya, vagyis még az energiaforrás nagy ármozgása sem hat különösebben a termelési költség egészére. Uránból nagyon kevés kell: egy kilogrammal annyi áramot lehet termelni, mint 20 tonna szénnel. Így az áramtermelési költség keveset változott annak dacára, hogy az uránoxid szerződésen kívüli középárfolyama 2001-ben például kanadai fontonként (0,453 kg) 7 dollár körül volt a világpiacon, 2007 júniusában 136 dolláron megdöntötte minden idők rekordját, majd tavaly nyárig 40,75 dollárig süllyedt, és most 66 dollár körül van a február eleji 73 dollár helyett, amely eddig az idei csúcsa volt. Az uránnak nincs szervezett szabadpiaca, tőzsdéje – mint a kőolajnak –, de a forgalom 15 százaléka hosszú lejáratú szerződéseken kívül zajlik, és ez befolyásolja az árakat. 
  • A világ bizonyított, még ki nem termelt uránkészlete 4,74 millió tonna volt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 2005-ös felmérése szerint, ez a mai ütemben 65 évi világfogyasztásnak felel meg. A készletek politikailag stabil, „megbízható” helyeken vannak, főleg Ausztráliában, Kazahsztánban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában. Ehhez járulhat 10 millió tonnányi nem bizonyított, feltételezett készlet, sőt további több mint 25 millió tonna urán nyerhető ki foszfát- és palarétegekből. Így a mai ütemű fogyasztás akár több mint háromszáz évig fenntartható lenne. Az atomerőművekből származó fáradt üzemanyag újradúsítható, ami tovább növeli az atomenergia-termelés várható élettartamát.

Hátrány

Az atomenergia ellen szól az, hogy veszélyes – ennyiben teljesen érthető a környezetvédők aggodalma és tiltakozása. Egyetlen atomkatasztrófa által okozott pusztítás évszázados egyéb környezetkárosító hatással vetekedhet. A balesetveszélyen az sem változtat, hogy hosszú távon és statisztikailag az atomenergia a legtisztább, a legbiztonságosabb és a legolcsóbb mindazon források közül, amelyek általánosan használhatók áramtermelésre. Az égetés útján áramot termelő források – szén, olaj, gáz, biomassza – folyamatosan szennyezik a környezetet. Az energianövények termesztése részben felelős a rohamosan emelkedő élelmiszerárakért is.
Az atomenergiához hasonlóan tiszta módszerek – a víz-, a hullám-, az árapály-,  a szél-, a geotermikus és a napenergia – pedig nem is állnak rendelkezésre bárhol, bármilyen akaratlagos mennyiségben. Ezért a gazdaságok belátható ideig a legnagyobb fokú takarékosság mellett is aligha mondhatnak le az atomenergiáról.

Mi a helyzet Pakson?

− A Paksi Atomerőmű kibírta volna a Japánban történt földrengést – nyilatkozta az MR1 Kossuth Rádiónak a közelmúltban Hamvas István, az erőmű vezérigazgatója. Igaz, a japán is kibírta, de a cunamit már nem. Szökőárral viszont Magyarországon nem kell számolni. Pakson nincs ilyen veszély – tette hozzá Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter sajtótájékoztatóján, miután megmutatták neki az erőmű biztonsági rendszerét.
A minisztériumi bejáráson túl hamarosan még többet megtudhatunk a magyar atomenergia fellegváráról: az erőmű önkéntesen aláveti magát annak a stressztesztnek, amelyet az Európai Unió kívánalmainak megfelelően végeznek el. Az átfogó kockázati és biztonsági elemzés, során, reméljük, kiderül, valóban igaz-e az az állítás, hogy minden, az Európai Unióban működő atomreaktor az adott pillanatban létező legmagasabb szintű követelményeknek tud megfelelni!




megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

energia környezetvédelem rezsi



Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés