Szabadidő

Mit válaszolj, ha unokád a halálról kérdez?
Amikor a nem lenni a kérdés… Hogyan meséljünk Jézus szenvedéstörténetéről az unokánknak?

Az egyik szobánk falán függ egy ikon, amely az Olajfák hegyén a barlangsírt és a Jézus feltámadását „jelentő” angyalt ábrázolja. A három és fél éves Dani unokám, aki mindig talál a nagyszülői lakásban valamilyen felfedeznivalót, néhány hete megkérdezte, mit ábrázol a kép.

Elmondtam, hogy a barlangból kijövő embert a barátai „köszöntik”. Dani hosszan állt a kép előtt, majd közölte, hogy nem tetszik neki, és kérte, hogy vegyük le a falról. Ez nem történt meg, ezért sokáig csak a kezemet fogva volt hajlandó bemenni a szobába, ahol a „rettegése tárgya” volt. Mostanában már nem fél a képtől, csupán közli: „nem szereti”.

A fiam ugyancsak ennyi idős lehetett, amikor apám, éppen a húsvétvárás kapcsán, elővett egy feszületet, és hosszasan, részletekbe menően elmesélte Jézus keresztre feszítésének történetét. A későbbiekben ennek a „hittanórának” köszönhetően volt néhány nyugtalan éjszakánk, és különféle kirándulásainkon – jó ideig – messzire el kellett kerülnünk a gyerekkel még az út menti kereszteket is.

Gyakorló nagyszülőként (mint annak idején szülőként is) a kisgyerekkori halálfélelmet valamiféle zsigeri szorongásnak gondolom (magam is intenzíven átéltem), és unokáimmal kapcsolatban – akik elsősorban a szüleik szellemi és érzelmi útmutatásai, mintái alapján élik életüket – dupla fejtörést okoz, hogyan „kezeljem” az olyan kényes, szorongást keltő témákat, amilyen a „nemlét” is – amely egyre gyakrabban foglalkoztatja őket? Hogyan oldjam a nyugtalanító és rejtélyes „történés” nyomán feltámadó félelmeiket?

Különösen így húsvét előtt kerülhet szóba az elmúlás kérdése a kisgyereket nevelő családokban, feladva a leckét mind a szülőknek, mind az unokáikkal intenzív érzelmi kapcsolatot ápoló nagyszülőknek. Még ha a család keresztény szellemben neveli is a kisgyereket, akkor sem könnyű Jézus szenvedéstörténetét úgy mesélni el egy 4-5-6 éves gyereknek, hogy ne keltsen benne nyugtalanító gondolatokat, és ne okozzon félelmeket.
Ha pedig nem vagyunk hívők, lehet ugyan, hogy a mi gyerekünk számára a húsvét csak egy nyuszival és tojásokkal, meg némi ajándékozással járó örömünnep, ám könnyen lehet, hogy a hívő, vallásukat gyakorló családok gyerekeitől (óvodástársaktól, pajtásoktól) hallják a számukra felkavaró történetet.

Ahogy a szakember látja

Szabó Klára klinikai gyermek- és serdülő szakpszichológust arra kértem, segítsen abban, hogy ezt a sokak számára meglehetősen kényes – a húsvéti történeten túlmutató – témát a gyerekkel a legkíméletesebben, életkorának megfelelően, ugyanakkor lehetőleg őszintén tudjuk megbeszélni.

Különösen annak fényében fontos ennek mikéntjéről minél többet tudnunk, hogy a kisgyereket az elmúlás, a számára érthetetlen „vég” gondolata általában szorongással tölti el. Az elmúlással kapcsolatos kérdéseiket azért is nehéz „jól” kezelni, mert vele szemben mi magunk, felnőttek is meglehetősen zavarodottan állunk. A szeretteink általában kórházban halnak meg, elhárítjuk magunktól az ezzel kapcsolatos érzéseket. Manapság a fiatal szülők többsége gyakran inkább eltagadja, ha a nagyszülő eltávozott az élők sorából, mint hogy egy számukra is rejtélyes és megmásíthatatlan „történésről” beszéljenek...

– Hogyan válaszoljunk, ha kisóvodás unokánk a húsvét kapcsán nekünk szegezi a kérdést: hogy is van ez? Mi történik azzal, aki meghal? Mi az a feltámadás? Van-e élet a halál után, vagy nincs?

– A legjobb, ha magunkban végiggondoljuk, mi az, amiben hiszünk, mi az, ami számunkra is megnyugtató magyarázat, és ezt próbáljuk a gyermek értelmi szintjéhez, ismereteihez mérten megfogalmazni. Egy 3-4 éves gyerek még úgysem fogja fel teljesen a lényeget, ezért általában átfogalmazza, a saját világképébe illeszti a válaszunkat. Azzal azonban, ha megérzi, hogy kerülgetjük a témát, feszengünk, többet ártunk, mert a gyerek „leveszi” a bizonytalanságunkat, az érzéseinket, és ez szorongásokat kelthet benne.
Egyébként a húsvét kapcsán nem fontos – sőt talán nem is helyes – nekünk, felnőtteknek előhozakodnunk a meghalás és a feltámadás kérdésével, ám ha a kisgyerek kérdez felőle, fontos, hogy egyéni adottságai, személyisége, valamint a világképünknek, illetve a szülei világképének figyelembevételével a lehető legegyszerűbb és legőszintébb választ adjuk – magyarázza a szakember.

Arra, hogy mi a helyes magatartás, ha a nagyszülő(k) hívő(k), a szülők pedig nem azok, Szabó Klára válasza: – Mindenképpen egymás között egyeztessék a szülők és a nagyszülők az istenhittel, a halállal kapcsolatos kommunikációs stratégiájukat, ami azért is fontos, hogy a gyereket ne zavarják meg, ne neki kelljen eldöntenie, kinek higgyen, vagyis ne veszítse el sem szülei, sem nagyszülei iránti bizalmát. Sok ember látszólag nem tartozik a hívők táborába, mivel nem tagja semmilyen egyháznak, nem jár templomba, ugyanakkor mégis van istenhite, tehát ő bizonyára más választ ad, mint a nem hívő. Ha hivők vagyunk, nyugodtan megmondhatjuk a gyereknek – ha például az elmúlás kérdésével szembesít bennünket –, hogy a mi hitünk szerint ez és ez történik a halál után, viszont azt is hozzátehetjük: könnyen lehet, hogy mások másképpen gondolják, hiszen nem vagyunk egyformák.

S hogy milyen életkorú kisgyereknél milyen „megközelítés” helyes az élet nagy kérdéseivel – akár a fogantatással, akár az elmúlással – kapcsolatban, arra Szabó Klára ezt válaszolja: – A téma megközelítése nem a gyerek életkorától, hanem értelmi érettségének szintjétől, egyéni érzékenységétől függ. A legtöbb gyerek iskoláskorára érti meg nagyjából, mit is jelent a szó: „meghalni”.

A szakpszichológus tanácsa: hagyjuk a kisgyereket kérdezni, majd őszintén és empatikusan próbáljuk azt is megtudni tőle, ő mit gondol arról, ami érdekli, izgatja, vagy belülről feszíti, és az ő gondolatmenetének figyelembevételével beszéljük meg vele a problémáit. Ezt pedig nem csak a nemléttel kapcsolatos kérdések megválaszolásakor érdemes szem előtt tartani.

szerző: F. Kalmár Teodóra
Szabadidő 2022. ÁPRILIS Különös húsvéti szokások a nagyvilágból
Míg nálunk hagyomány a locsolkodás és a tojásfestés, addig a világ más pontjain félelmetes jelmezeket öltenek, tojásfát állítanak, vagy éppen óriási omlettet sütnek.
Szabadidő 2022. ÁPRILIS Húsvéti sonka, felsőfokon
Ízletes és ugyanakkor egészséges is lehet a hagyományos sonkamenü. A titok a helyes választás és elkészítés.
Egészség 2021. ÁPRILIS Kezdj új életet húsvét után!
Húsvét után jön el a legjobb időpontja annak, hogy egészségesebben kezdjünk el élni. Ilyenkor jöhet a tavaszi megtisztulás!
éppen olvassák
01
Szabadidő 2022. JÚNIUS Különleges várak: járd be őket akár egy hétvége alatt!
A Dél-Dunántúlon hét várat akár egy hétvége alatt is bejárhatsz: indulj a korai középkorból, és juss el a 18. századba.
02
Szabadidő 2022. JÚNIUS 4 isteni magyaros étel - hízásmentes kiadásban
A magyar konyha fenomenális. Íme néhány különleges fogás újragondolt, egészséges kiadásban.
03
Szabadidő 2022. JÚNIUS Nyári finomságok percek alatt
Isteni szezonális gyümölcsök, amelyekből negyedóra alatt akár leves vagy sütemény is készíthető. Íme, néhány remek tipp!
Menu