Egészség

Mire számíts az óraátállítás után?
Kikészít a nyári és téli időszámításra áttéréskor a belső órád kényszerű átállítása? Jó hír, hogy holnap hajnalban utoljára állunk át a téli időszámításra. Jövőre ugyanis – elvileg – megszűnik a sokaknak bosszúságot okozó óraállítás.

A Benjamin Franklin által 1784-ben még csak ironikusan felvetett nyári időszámítás ötletét jó száz évvel később sikerült tudományos ideológiával is alátámasztani, ami alapján elsőként a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be 1916-ban. Az óraátállítás gyakorlata 1957-ig működött nálunk, akkor megszüntették, majd 1980-ban vezették be ismét. Magyarországon azóta minden tavasszal áttérünk a nyári időszámításra, ami 16 éven át szeptember végéig tartott. 1996-ban egy kormányrendelettel igazították a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Idén október 25-ére – vagyis holnap hajnalra – esik, amikor visszaállunk a téli időszámításra.

Mit jelent ez az életünkben? Vigyáznunk kell, hogy a lakás minden óráját átállítsuk, kísérletezgethetünk a mobiltelefonnal (a legtöbb okoseszköz már magától átáll), figyelnünk kell a menetrendváltozásokat, ha éppen utazni készülünk, figyelmeztetni a többieket. A szervezetünk azonban ennél egy kissé bonyolultabban reagál az eseményre, elsősorban a fényviszonyok változására, a belső óránk módosult működésére. Van, aki semmit nem érez meg az egészből, mások koncentrációs zavarokra, fáradtságra panaszkodnak az óraátállítást követően.

Apróbb zavarok

Az alvás és ébrenlét ciklusa minden embernél más, ez az úgynevezett kronotípus. Kronotípusunktól függően jelentkezhetnek egyszerűbb panaszok, ritmuszavarok az életvitelünkben, egészségi állapotunkban. Többnyire ennek tudható be az a több éves megfigyelés, hogy az átállítást követő hétfőn némileg nő a közlekedési balesetek száma, és ha erre lenne statisztika, nyilván az is kiderülne, hogy a munkahelyi hibák, illetve az otthoni konfliktusok számában is enyhe növekedés jelentkezik. Néhány mérhető egészségügyi adat is nyilvánvalóvá teszi, hogy a változás – ha legtöbbünknél nem is drasztikus módon – felborítja a bioritmusunkat, többen ugyanis ilyenkor vegetatív zavarokról, a pulzusszám és a vérnyomás változásáról számolnak be.

A sötétség-világosság változását követi az érzékeny belső óránk, melynek „átállítása” nem csupán a vérnyomásra, illetve a szív- és érrendszer működésére, de a máj anyagcseréjére és a testhőmérsékletre is hatással van. Az életkor növekedésével ezek a hatások is módosulhatnak, kiváltképp az idősek számára jelenthet érzékeny változást az óraátállítás időszaka. Ugyanakkor az átállásra érzékenyebbek is arról számolnak be, hogy az „átmeneti állapot” néhány napnál, esetleg egy hétnél nem tart tovább.

Átállás és infarktus

Néhány éve az óraátállításnak egy aggasztó egészségügyi következményéről készült vizsgálatról adtak hírt Svédországban. A Karolinska Instituet kutatói az infarktusok számának változásait figyelték meg a téli és nyári időszámítással összefüggésben 1987-től több évtizeden keresztül. Megfigyeléseik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számában a nyári időszámítás első hetében.

– Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számában – nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike. – A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához – mondta.

A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. – Előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként – nyilatkozta Dr. Janszky.

Végre megszűnik?

Ha az átállás a szervezetünknek egyáltalán nem használ, és az energiamegtakarítást is egyre több szakértő vitatja, okkal merül fel a kérdés, minek ez az egész tortúra? A megszüntetés lehetősége évek óta visszatérő téma volt az európai döntéshozatali fórumokon, míg végül tavaly márciusban az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás gyakorlatának eltörlését. 2021-től valószínűleg már egyetlen tagállam sem követi a több évtizedes gyakorlatot.

A megszüntetéshez biztosított két év türelmi idő ugyanis jövőre lejár. Utoljára 2021. március 28-án fogjuk átállítani az órákat a nyári időszámításra. Elméletben. Ugyanis ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az egyes tagállamok számára jelentős fennakadást okoz az óraátállítás eltörlése, akkor az irányelv alkalmazásának egy éves elhalasztását javasolhatja. Így vagy úgy már biztosan nem kell sokat várnunk, hogy az évente kétszer is bosszúságot okozó óraállítás csak egy letűnt korszak emléke maradjon.

szerző: Ötvenentúl.hu
Egészség 2019. JÚLIUS Így hatnak a frontok a szívünkre
Az elkövetkező időszakban többféle fronthatással kell számolnunk. A hideg- és a melegfrontok is megterhelik a szívünket, érrendszerünket.
Szabadidő 2019. JÚNIUS Ezt árulja el rólad az otthonod!
Otthonunk fontos üzeneteket közvetít személyiségünkről. Kalandvágyó, kreatív, esetleg sokat látott utazó vagy? Bármelyik légy is, lakásod árulkodik róla!
Egészség 2019. JÚNIUS A legjobb szívvédő magvak
A mindennapos dió-, mandula- és pisztáciafogyasztás hozzátartozik a szívbarát étrendhez, természetesen ínycsiklandó receptek segítségével.
éppen olvassák
01
Egészség 2020. NOVEMBER 5 elképesztő tévhit a konyhában
Az ételek és konyhai alapanyagok között vannak olyanok, amelyekhez meglepő tévhitek kötődnek. Lerántjuk a leplet!
02
Egészség 2020. NOVEMBER Ezt jelenti a krónikus betegség
Naponta hallunk róla, de biztosan tudod mit jelent?
03
Egészség 2020. NOVEMBER 11 szuper ötlet, amely megszépíti a napodat
Mire jó a reggeli rituálé? Néhány trükk segítségével a reggeli rohanást a nap fénypontjává varázsolhatod.
Menu