Egészség

Mire számíts az óraátállítás után?
Az emberi szervezet a legapróbb változást is megérzi, a páratartalomtól a fényviszonyok módosulásáig. Ugyanígy hat ránk a nyári és téli időszámításra áttéréskor belső óránk kényszerű átállítása.

A Benjamin Franklin által 1784-ben még csak ironikusan felvetett nyári időszámítás ötletét jó száz évvel később sikerült tudományos ideológiával is alátámasztani, ami alapján elsőként a Német Császárságban és az Osztrák-Magyar Monarchiában vezették be 1916-ban. Az óraátállítás gyakorlata 1957-ig működött nálunk, akkor megszüntették, majd 1980-ban vezették be ismét. Magyarországon azóta minden tavasszal áttérünk a nyári időszámításra, ami 16 éven át szeptember végéig tartott. 1996-ban egy kormányrendelettel igazították a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Idén október 27-ére – vagyis holnap hajnalra – esik, amikor visszaállunk a téli időszámításra.

Mit jelent ez az életünkben? Vigyázni, hogy a lakás minden óráját átállítsuk, kísérletezgetni a mobiltelefonnal (a legtöbb okoseszköz már magától átáll), figyelni a menetrendváltozásokat, ha éppen utazni készülünk, figyelmeztetni a többieket. A szervezetünk azonban ennél egy kissé bonyolultabban reagál az eseményre, elsősorban a fényviszonyok változására, a belső óránk módosult működésére. Van, aki semmit nem érez meg az egészből, mások koncentrációs zavarokra, fáradtságra panaszkodnak az óraátállítást követően.

Apróbb zavarok

Az alvás és ébrenlét ciklusa minden embernél más, ez az úgynevezett kronotípus. Kronotípusunktól függően jelentkezhetnek egyszerűbb panaszok, ritmuszavarok az életvitelünkben, egészségi állapotunkban. Többnyire ennek tudható be az a több éves megfigyelés, hogy az átállítást követő hétfőn némileg nő a közlekedési balesetek száma, és ha erre lenne statisztika, nyilván az is kiderülne, hogy a munkahelyi hibák, illetve az otthoni konfliktusok számában is enyhe növekedés jelentkezik. Néhány mérhető egészségügyi adat is nyilvánvalóvá teszi, hogy a változás – ha legtöbbünknél nem is drasztikus módon – felborítja a bioritmusunkat, többen ugyanis ilyenkor vegetatív zavarokról, a pulzusszám és a vérnyomás változásáról számolnak be.

A sötétség-világosság változását követi az érzékeny belső óránk, melynek „átállítása” nem csupán a vérnyomásra, illetve a szív- és érrendszer működésére, de a máj anyagcseréjére és a testhőmérsékletre is hatással van. Az életkor növekedésével ezek a hatások is módosulhatnak, kiváltképp az idősek számára jelenthet érzékeny változást az óraátállítás időszaka. Ugyanakkor az átállásra érzékenyebbek is arról számolnak be, hogy az „átmeneti állapot” néhány napnál, esetleg egy hétnél nem tart tovább.

Átállás és infarktus

Néhány éve az óraátállításnak egy aggasztó egészségügyi következményéről készült vizsgálatról adtak hírt Svédországban. A Karolinska Instituet kutatói az infarktusok számának változásait figyelték meg a téli és nyári időszámítással összefüggésben 1987-től több évtizeden keresztül. Megfigyeléseik szerint átlagosan öt százalékos emelkedés mutatható ki az infarktusok számában a nyári időszámítás első hetében.

– Különösen az új hét első három napján figyelhető meg emelkedés az infarktusok számában – nyilatkozta Dr. Imre Janszky, a kutatásban részt vett tudósok egyike. – A biológiai óra időleges zavara, az egy órával kevesebb alvás és az ezzel járó alvászavarok mind hozzájárulhatnak az infarktusok magasabb számához – mondta.

A megfigyelések szerint a legtöbb infarktusos eset hétfőn történik, és a tudósok eddig úgy hitték, hogy az új héttel járó munka és stressz áll ennek hátterében. – Előfordulhat azonban, hogy a hétvégén kissé megváltozó alvási szokások miatt magasabb a szívrohamos esetek előfordulási aránya hétfőnként – nyilatkozta Dr. Janszky.

Ideje lesz eltörölni

Ha az átállás a szervezetünknek egyáltalán nem használ, és az energiamegtakarítást is egyre több szakértő vitatja, okkal merül fel a kérdés, minek ez az egész tortúra? A megszüntetés lehetősége évek óta visszatérő téma volt az európai döntéshozatali fórumokon, míg végül idén márciusban az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás gyakorlatának eltörlését. 2021-től már egyetlen tagállam sem követi a több évtizedes gyakorlatot.

Az uniós államok 2020 tavaszáig döntenek, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választják, és erről tájékoztatniuk kell egymást. Október végéig minden ország részletes akciótervet készít a váltás esetleges negatív hatásainak kezelésére.

A megszüntetéshez biztosított két éves türelmi időre azért volt szükség, hogy a tagországoknak legyen idejük összehangolni az időzónákat, aminek hiányában a légi és vasúti közlekedésben hatalmas káosz alakulhatna ki. Jó hír, hogy már így sem kell hosszan várnunk, hogy a sokaknak évente kétszer is bosszúságot okozó óraállítás, csak egy letűnt korszak emléke maradjon.

szerző: Ötvenentúl.hu
Egészség 2019. JÚLIUS Így hatnak a frontok a szívünkre
Az elkövetkező időszakban többféle fronthatással kell számolnunk. A hideg- és a melegfrontok is megterhelik a szívünket, érrendszerünket.
Szabadidő 2019. JÚNIUS Ezt árulja el rólad az otthonod!
Otthonunk fontos üzeneteket közvetít személyiségünkről. Kalandvágyó, kreatív, esetleg sokat látott utazó vagy? Bármelyik légy is, lakásod árulkodik róla!
Egészség 2019. JÚNIUS A legjobb szívvédő magvak
A mindennapos dió-, mandula- és pisztáciafogyasztás hozzátartozik a szívbarát étrendhez, természetesen ínycsiklandó receptek segítségével.
éppen olvassák
01
Egészség 2019. NOVEMBER Miért betegszünk meg könnyebben a hidegben?
Az őszi-téli időszakban eljön a nátha, megfázás és egyéb betegségek szezonja. Vajon mi ennek az oka?
02
Egészség 2019. NOVEMBER 11 szuper ötlet, amely megszépíti a napodat
Mire jó a reggeli rituálé? Néhány trükk segítségével a reggeli rohanást a nap fénypontjává varázsolhatod.
03
Egészség 2019. NOVEMBER 4 finom recept az őszi betegségek ellen
Szeretnéd az őszt tüsszögés nélkül megúszni? Töltsd fel vitaminraktárad különleges immunerősítő receptjeinkkel!
Menu