Egészség

Miért görcsöl a lábam?
A vádli görcsölése olyan hétköznapi probléma, amellyel szinte mindenki találkozott már élete során.

Bár banális és gyakran csak rövid ideig tartó kellemetlenségként éljük meg, ám ha sűrűn jelentkezik, érdemes utánagondolni, vagy akár orvosi vizsgálatokkal kideríttetni, mi is állhat valójában görcshajlam mögött.

Átmeneti működési zavar, bántó tünetekkel

Az alsó lábszár izomszövetének fájdalmas összehúzódását, azaz görcsbe rándulását előhívhatja az izmok, különösen a lábizom túlterhelése következtében az intenzív testmozgás vagy akár valamilyen hosszan tartó, megerőltető fizikai munka is, de az állófoglalkozásúak körében sem ritka ez a panasz. A testi túlterhelésen kívül a distressz is hajlamosít erre a bántó izomműködési zavarra, amely ugyan legtöbbször csak a vádliban jelentkezik, ám az is előfordulhat, hogy a talpra és a lábujjakra is kiterjed.

Szinte tipikusnak mondható, hogy a sportolóknál, erős testi munkát végzőknél a fokozott izzadás következményeként fellépő ásványianyag-vesztés váltja ki – vagy már a testmozgás közben, vagy közvetlenül utána – az izommerevedést, ám az esetek többségében éjszaka vagy a kora reggeli órákban jelentkezik.

Bizonyos makroelemek nemcsak a sejtműködésbe „szólnak bele”, hanem a szervezet folyadékáramlását, az ún. elektrolit-egyensúlyt (ami a sejteket körülvevő folyadékok és a vér áramlását, térfogatát) is befolyásolják. Amikor tehát ezen fontos ásványi anyagok szintje csökken, zavar keletkezik az elektrolit-háztartásban. Ennek jele az izomgörcs: az ásványianyag- és a folyadékdeficit következtében az izmok sokkal könnyebben ingerelhetők, fokozott munkára kényszerülnek, ami fájdalmas összehúzódásokhoz, azaz görcsöléshez vezet. Ez a folyamat okolható a hasmenéssel, hányással járó akut megbetegedések alatt/után fellépő vádligörcsökért is. Kevesen tudják a megszállott fogyókúrázók, a szigorúan diétázók, a hosszabb időn át böjtölők, valamint a túl kevés folyadékot fogyasztók közül, hogy a kiemelt kockázati körbe tartoznak az elektrolit-egyensúly felborulása és a kellemetlen következményeként fellépő lábszárgörcsöt tekintve.

Kór-okok, mellékhatás-okok, kor-okok

Egyes krónikus betegségek, így a vesebetegség, a cukorbaj, az érrendszeri (vénás) betegségek is „kirabolják” az elektrolit-háztartást, ezért az ezekben érintettek gyakran szenvednek lábizomgörcsöktől. Bizonyos anyagok, egyes savtermelést gátló szerek, asztmagyógyszerek, hashajtók, vízhajtók, kemoterápiás gyógyszerek hosszú távú szedése és a dialíziskezelés is járhat folyadékvesztéssel, kálium- és magnéziumszint-csökkenéssel, és mindezek következményeként lábgörcshajlammal.

Ez a panasz nem korhoz kötött, ám az elektrolit-egyensúly zavarával összefüggő görcskészség az idősek többségét azért is fokozottan veszélyezteti, mert ők gyakran már nem fordítanak gondot a folyamatos folyadékpótlásra, valamint a kiegyensúlyozott (mikro- és makroelemeket tartalmazó) táplálkozásra.

Amikor nemcsak kellemetlen, de már veszélyes is

Nem ritka, hogy a gyakori lábikragörcs a perifériás artériák megbetegedésére, szűkületére, elzáródására utal. Ennek biztos jele, hogy az érintett már nem képes hosszabb sétára, akár néhány méternyi táv után meg kell állnia, hogy rövid pihentetéssel szabaduljon meg a bénító izommerevségtől.

A visszeresek lábszárgörcse akár a trombózisveszélyre utaló tünet is lehet, ezért minél előbb érgyógyászhoz kell fordulni. Ugyancsak orvosi kivizsgálást igényel, ha a lábszár bemerevedése egyre gyakoribbá válik, mert akár valamilyen szervi működési zavar, komolyabb betegség kezdeti tünete is lehet.

Ezt együk/tegyük, hogy ne görcsöljünk be!

  1. A nátrium pótlására normál életvitel mellett elegendő só kerül a szervezetünkbe az étrendünkkel. A magnéziumhiány megelőzésében fontos szerepe lehet a teljes kiőrlésű gabonákból készült pékáruk, a dió és egyéb csonthéjasok, a hüvelyesek, valamint a zöldségek fogyasztásának. A kálium szinten tartásában fontos szerepük van a gyümölcsöknek és a zöld színű zöldségféléknek (ezt a makrotápanyagot bőségesen tartalmazza a bimbós kel, a brokkoli, de a paradicsom, a banán, a narancs, a mák, a papája, az avokádó, de az olajos szardínia és a joghurt is). A kalcium folyamatos pótlásáról a különféle tejtermékek napi fogyasztásával gondoskodhatunk.
  2. Ha kiegyensúlyozott és tudatos táplálkozás mellett is jelentkeznek a fájdalmas lábszárizom-bemerevedések, -összehúzódások, a háziorvosunk jóváhagyásával és javallata alapján fogyasszunk kalciumot és magnéziumot tartalmazó készítményeket. Nem szabad azonban elfelejtkezünk arról, hogy az ásványok is (akárcsak a vitaminok) természetes formájukban, az elfogyasztott táplálékok más nyomelemeivel együtt szívódnak fel könnyebben, így hatékonyabban épülnek be a szervezetünkbe, szemben a szintetikusan előállítottakkal. A természetes pótlás mellett szól az is, hogy egyes ásványi anyagok pótlásakor fennállhat a túladagolás veszélye, márpedig a megadózis károsíthatja a szervezet egészének működését, felhalmozódva pedig mérgező hatással járhat.
  3. Krónikus betegeknek az étrend-kiegészítők/tabletták (akárcsak a vitaminok vagy a gyógyszerek) szedésekor figyelembe kell venni az orvosi ajánlást, a magukat egészségeseknek tudóknál pedig a készítmény adagolási utasításait.
  4. Ha a magas vérnyomás kezelésére vízhajtót szedünk, a gyakoribb vizeletürítéssel több kálium távozik a szervezetünkből. Az alacsony káliumszint (hipokalémía) jelei lehetnek: a fáradékonyság, a kimerültségérzet, izomgyengeség, valamint izomgörcsök. Vízhajtóhoz mindig szedjünk káliumtablettát!
  5. A fájdalmas izom-összehúzódásoknak elejét vehetjük azzal is, ha figyelünk a folyadékbevitelre.
  6. A sportolás közbeni elektrolitegyensúly-zavar nyomán jelentkező lábszárgörcsöt megelőzhetjük, ha az edzés előtt legalább két órával megiszunk minimum két pohár vizet.
  7. A lábikragörcs megelőzése érdekében fogyasszunk minél több folyadékot, főként ásványvíz, valamint tea formájában (naponta 2-3 liter). Kiegyensúlyozott, változatos étrenddel fenntarthatjuk ásványianyag-háztartásunk egyensúlyát. Különösen sok magnéziumot tartalmaznak a teljes őrlésű gabonakészítmények, a zabpehely, a dió és a mogyorófélék, a legtöbb zöldség (főként a zöld színűek), a burgonya, a banán, az aszalt sárgabarack és a csokoládé. A dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás természetesen kerülendő.
szerző: F. Kalmár Teodóra
Egészség 2021. JÚNIUS Mezítláb vagy cipőben jobb?
Nyáron, ha tehetjük, szívesen járunk mezítláb. Mikor egészséges, és mikor veszélyes választás?
Egészség 2021. MÁJUS Hogyan alakul ki az izomláz?
Vajon nem ártunk-e szervezetünknek az izomlázat okozó fizikai terheléssel? Mi áll a kellemetlen tünetcsoport hátterében?
Egészség 2021. ÁPRILIS Elképesztő fájdalommal jár a boszorkánylövés
A boszorkánylövés, vagy más néven lumbágó sokak mindennapjait keseríti meg.
éppen olvassák
01
Egészség 2021. SZEPTEMBER 7 veszélyes tárgy a lakásodban
Rengeteg betegségeket terjesztő tárgy van a lakásodban, melyekre egyébként eszedbe sem jutna gyanakodni…
02
Egészség 2021. SZEPTEMBER Sütőtök, a belső napfény
Az ősz zöldsége véd, frissít és jótékonyan táplál: tudj meg róla mindent, és próbáld ki kedvenc receptjeinket!
03
Egészség 2021. SZEPTEMBER 3 bizonyíték, hogy lehet 100 évig élni - Hogyan?
Ritka ünnep, ha száz gyertyát fújhatsz el tortádon. Néhány népcsoportnál természetes az ennél is hosszabb életkor. Mi a titkuk?
Menu