Egészség

Meglepő és érdekes tények a koffeinről
A koffein a leggyakrabban, legszélesebb körben fogyasztott élénkítőszer a világon.

A hazai kávéfogyasztás az elnúlt években körülbelül 2 és fél kilogramm volt fejenként, ami bár több mint 300 adag presszókávé elkészítéséhez elegendő, közel sem tartozunk vele a világ nagy kávéfogyasztó nemzeteihez, melyek között az élen némi meglepetésre az észak-európai országokat találjuk. A finnek évi 12 kilogrammos fogyasztásától alig maradnak el a norvégok, a dánok és az izlandiak, a presszókávé hazájaként ismert Olaszország mindössze a 12. helyen van.

Koffeinfügggő világ

A kávé elterjedtsége is hozzájárul ahhoz, hogy a koffein lett a legnagyobb mennyiségben fogyasztott pszichoaktív anyag a földön. Ám ez az élénkítő szer nem csak a kávéban van: több tucatnyi növényben is megtaláljuk az 1,3,7-trimetil-xantán néven is ismert koffeint vagy valamelyik közeli rokonát, például a teobromint: teában, kakaóban, csokoládéban vagy a kóladió kivonatában. Becslések szerint a világ összesített fogyasztása évente akár a 120 000 tonnát is meghaladja, ami azt jelenti, mintha minden egyes ember naponta legalább egy csészényi kávét inna. Ami majdnem igaz is: felmérések szerint tízből kilenc ember mindennap fogyaszt valami koffeintartalmú italt.

Amit nem tudtál a koffeinről

Gyorsan hat, lassan távozik – Alig 5-10 percre van szükség ahhoz, hogy a koffein hatásai megmutatkozzanak. Félóra alatt szinte a teljes mennyiség felszívódik, és a vérkeringésbe kerül, majd körülbelül 4 óra alatt a koncentrációja a felére csökken.

Hogyan működik? – Szervezetünkben az adenozin nevű vegyületnek jut az egyik legfontosabb szerep az agyi aktivitás szabályozásában, szintje az ébrenléti és az alvási állapotokat is meghatározza. A koffein gátló hatást fejt ki az úgynevezett adenozinspecifikus receptorokra, elnyomva fáradtságjelző szignáljukat, ettől pedig energikusabbak leszünk.

Emeli a vérnyomást vagy nem? – A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 400 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést. Érdekes módon azok, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint, egyszeri fogyasztás esetén mégis tapasztalhatják a vérnyomás-emelkedését. Viszont mivel nem szólnak ellene bizonyítékok, a mérsékelt koffeinfogyasztást hipertóniával élőknek is szabadon engedélyezhetjük.

Nem okoz függőséget – Mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint pszichoaktív szernek tekinthetjük ugyan, de addiktív hatása nincs. Erről bárki meggyőződhet, aki magát a „koffein rabjának” gondolja: a kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, egy-két napig sem tartó tüneteket vált ki csupán, például fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzést.

Tévhitek a koffein káros hatásáról

Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak. A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy kiegyensúlyozott étrend esetén senkinek nem kell attól tartania, hogy a kávétól csontritkulása lesz.

5 érdekes tény a koffeinről

  1. A koffeint Friedlieb Ferdinand Runge német kémikus fedezte fel, még 1820-ban. Nem kisebb személyiség, mint Goethe javasolta neki, hogy vizsgálja meg, mitől élénkít a kávé.
  2. A várandós nők szervezetében lassabban bomlik le a koffein, ezért nekik érdemes ritkábban, mérsékelt mennyiségben kávét fogyasztaniuk, az energiaitalok pedig egyáltalán nem ajánlottak számukra.
  3. A koffein számos fájdalomcsillapító gyógyszerben is megtalálható, mivel közvetve tágítja az ereket, és így csillapítja a fejfájást vagy a migrént.
  4. Ha antibiotikumot szedsz, óvatosan a koffeinnel! A nagy dózisú gyógyszer hatására ugyanis lassabban ürül ki a szervezetből, ezért az arra érzékenyeknél átmeneti szívdobogást és alvászavart is okozhat.
  5. A kávé íze, aromája vagy erőssége nincs összefüggésben az ital koffeintartalmával, mert azt leginkább a felhasznált kávébab típusa határozza meg (a robusta többet, míg az arabica kevesebbet tartalmaz). Amit mi aromának érzünk, azt a pörkölés során keletkező anyagok határozzák meg.
szerző: F. Kalmár Teodóra
Egészség 2021. MÁJUS Energetizáló reggeli italok
A gyümölcsökben és zöldségekben szinte minden megtalálható, ami az egészséghez kell, készítsünk ínycsiklandó energiaitalokat belőlük!
Egészség 2021. JANUÁR A legjobb roboráló gyógynövények - kezdd józanul az új évet!
Ne ágyban, másnaposan töltsd az újévet, főzz le egy ízletes gyógyteát!
Szabadidő 2020. DECEMBER A legfinomabb forraltbor-receptek
Finom, forró, és könnyen elkészíthető. A vásárok állandó hangulatfokozó hozzávalója, karácsonyi ital és influenzaelhárító csodaszer.
éppen olvassák
01
Egészség 2021. MÁJUS Energetizáló reggeli italok
A gyümölcsökben és zöldségekben szinte minden megtalálható, ami az egészséghez kell, készítsünk ínycsiklandó energiaitalokat belőlük!
02
Egészség 2021. MÁJUS Jól álcázott halálos mérgek a kertünkben
Émelygés, hányás, hasmenés, allergiás reakciók, görcsök – az enyhébb növényi mérgezések leggyakoribb tünetei.
03
Egészség 2021. MÁJUS Rejtélyek a testből
Sírunk, viszketünk, csuklunk. Csak néhány reakció, amelyről nem egészen tudjuk, miért is csináljuk.
Menu