Talán úgy tűnik, korábban nem volt ennyi műhiba, mint ma. Az igazság viszont az, hogy ma már jóval kevesebb az orvosi tévedés, mint akár néhány évtizeddel ezelőtt. A média ereje viszont ebben a kérdésben is működik: csaknem minden szörnyű vagy éppen tragikomikus hiba napvilágra kerül, amitől nem csupán híréhségünk csillapul, de kiszolgáltatottabbnak is látjuk magunkat.

A rendszeresen címoldalakra kerülő tévedések következtében könnyen a doktorok ellen fordul a közhangulat: jó esetben felületesnek gondoljuk, rossz esetben pénzéhes, magát élet-halál urának képzelő szörnyetegként tekintünk a hibázó orvosra. A téma rendkívül kényes, különösen szerteágazó, és a mélyebb okok felderítését kívánja: az orvosok túlterheltségétől a kórházak anyagi szűkösségén át a fogalmi értelmezésekig sok mindenről beszélhetnénk.

Nem mindig végződik tragédiával

Egy orvosi hiba ritkán megmosolyogtató, ám néha annyira abszurd, hogy lehetetlen drámai esetként kezelni. Valami ilyesmi történt az Egyesült Királyságban egy intézetben is, ahova egy 76 éves férfi művégtagpótlásra jelentkezett. A beteg egy fertőzés következtében vesztette el a jobb lábát, és arra számított, hogy műlábat kap az igazi helyett. Miután meggyűlt a baja a művégtaggal, úgy gondolta, csak meg kell szoknia. Öt hónappal később – mialatt a műláb készítője kétszer is ellenőrizte – a felesége fedezte fel, hogy valójában bal lábat kapott a jobb helyett. Nem elég, hogy a férfi majdnem fél évig két bal lábbal élt, ráadásul még a protézis mérete sem stimmelt. A készítőre tíz másik panasz is érkezett, ezért az Egészségügyi Szakemberek Tanácsa kizárta soraiból – számolt be róla az MTI.

Ennél nehezebben lehetett jóvátenni azt a műhibát, amelynek során egy floridai sebész a beteg rossz lábát amputálta. Az 52 éves páciens arra ébredt, hogy az egészséges végtagjának „lába kelt”, ám a veszteséget némileg enyhítette, hogy a pert követően többszázezer dollárral lett gazdagabb.

A műhiba életet is jelenthet – persze nem egészen úgy, ahogy a szülők szerették volna. Így foglalható össze az a tévedésekkel tarkított megtermékenyítő eljárás, amelynek során Nancy Andrews végre boldogan várhatta gyermekének születését. Arra nem számított, hogy a kis jövevény bőre láthatóan sötétebb lesz, mint azt férjének származása indokolta volna. Egy DNS-teszt aztán bizonyította: a doktorok véletlenül egy másik férfi spermáját ültették Nancy petefészkébe. A pár végül megtartotta a Jessica nevű kislányt, ám a klinikát és az orvosokat azóta is perelik.

Drámai tévedések

Ahhoz, hogy emberi életet követelő orvosi tévedésről olvassunk, nem kell átnéznünk az országhatáron sem. Az elmúlt években többek között Szentesen és Békéscsabán is halállal végződött az orvos gondatlansága. Szentesen egy 31 éves nő vesztette életét, miután – egy rutinműtét során – a doktor kilyukasztotta a méhfalat, illetve megsértette a vékonybél falát is. Bár a beavatkozás után a beteg napokig rosszullétre panaszkodott, csupán fájdalomcsillapítókkal próbálták elviselhetővé tenni a fájdalmait. Három nap telt el, mire újra műtőasztalra került, és kiderült az első műtét során elkövetett súlyos hiba, ekkor azonban már nem tudták őt megmenteni. Békéscsabán egy beteg azért halt meg, mert penicillint kapott, pedig érzékeny volt a szerre.

Egy horányi nő, aki ma 54 éves, több súlyos orvosi mulasztás elszenvedője. 20 évvel ezelőtt, egy császármetszéses szülés során hagytak törlőkendőt a testében. Később deréktáji fájdalmakra panaszkodott, így megműtötték a gerincét. A fájdalmak nem múltak, a következő orvos azt tanácsolta: borogassa. Egy újabb orvos fedezte fel aztán, hogy több daganat is fejlődik a hasában, ekkor vették észre a közel két évtizeddel korábban „elhagyott” törlőkendőt is. Ezek után az asszonynak még csak perre sincs esélye, hiszen a műhibaesetek a károkozástól számítva 5 év alatt elévülnek.

Legutóbb a Szigetvári Kórházban egy rutinműtétnek számító beavatkozás után került válságos állapotba az a 42 éves csurgói nő, akinek műtét közben a nyitott hasi sebét sóoldat helyett maró fertőtlenítőszerrel mosták át. A hibát az okozta, hogy a műtét előtt összecseréltek két üveget, a fertőtlenítőt tartalmazón pedig nem volt felirat.

Ezek a történetek szörnyűek ugyan, de közel sem kivételesek. A legóvatosabb becslések szerint is ezernél több ember hal meg évente Magyarországon valamilyen orvosi műhiba következtében. Aki a műhibák magas száma miatt a hazai egészségügy helyzetét kárhoztatná, téved (vagy csak részben van igaza). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint a világon minden tízedik kórházban ápolt beteg súlyosan károsul az orvosok tévedései folytán. Hogy a „súlyosan károsult” kifejezés mit takar, csak sejteni lehet; konkrétabb adatot tartalmaz az Institute of Medicine jelentése, amely szerint az Amerikai Egyesült Államokban évente 44–98 ezer ember hal meg a kórházakban, orvosi tévedések révén. Ez azt jelenti, hogy az USA-ban többen halnak meg műhiba következtében, mint közlekedési balesetben.