Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. March 23. Thursday, Emőke   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
A kiválasztott fórumozó már szerepel a kedvenceid között!
A kiválasztott fórumozó felkerült kedvenceid listájára!
Kedvenceddé tetted a topikot!
Sikeresen eltávolítottad a topikot kedvenceid közül!
Sikeres üzenetküldés!
Hiba lépett fel üzenetküldés közben.
Dupla az öröm, és fele a bánat, ha megoszthatjuk másokkal. Legyen az bármilyen apróság, ami fájdalmat vagy boldogságot okozott, írd meg! Legyen az ötvenentúl.hu a társad jóban, rosszban!
Amennyiben szeretnél hozzászólni a témához, be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, megteheted itt

Versek

Létrehozta: vilus | 2008.11.25. | 08:04

[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .... utolsó utolsó
Hozzászóló képe
#1621617 Léna | 2017.03.22. | 06:36
http://kepkezelo.com/images/euh0otemlqbnmyzailm8.jpg

SZELLEMEK ÉNEKE A VIZEK FELETT.

Az emberi lélek
A víznek mása.
Mennyekből jön le,
Mennyekre száll föl,
S a földre vissza
Kell jönnie ismét
Váltva örökkön.
A szikla falán ha
Leömlik a kristály
Sugár magasból,
Párázó habbal
Porzik alá
S a síma szirttől
Enyhén fogadva,
Felhőlepelben
Halkan zúgva
Omlik a mélybe.
Ha bércz-fokokba
Ütközik árja,
Haragos tajtékkal
Serczeg alá
Fokról-fokra.
A sík mederben,
A völgy mezőin
Lassan hömpölyg
S a síma tóban
Mind az éji csillag
Füröszti arczát.[32]
A szél a hullám
Hő szeretője.
Fenékig fölkavarja
Tajtékra szítja.
Oh emberi lélek!
Hogy hasonlítsz a vízhez,
Oh emberi végzet!
Hogy hasonlítsz a szélhez!


(Johann Wolfgang von Goethe)
Hozzászóló képe
#1621393 Léna | 2017.03.21. | 07:26

Aranyosi Ervin:VISSZATÉRTEK A BARÁTOK …

Ereszünknek, kéményünknek újra van lakója.
Megérkezett a fecske, és hazatért a gólya!
Mind a kettő máshol telelt és világot látott,
mi meg reménykedve vártuk vissza a barátot.

Messze szálltak ősszel, s velük messze szállt az élet.
Visszavártunk vándormadár, mondd el a mesédet!
Merre jártál, merre szálltál, jól bántak-e véled,
a világnak más tájain, mondd milyen az élet?

S lám a fecske, eresz alatt, csivitelve szálldos,
szalmaszálat és töreket kever most a sárhoz,
ebből készíti a fészkét, s tapasztja a falra,
a mesére nincs ideje, inkább fakad dalra.

– Hát akkor te gólyamadár, mesélj te az útról!
Ám a gólya csak kelepel a tengeren túlról.
Nem értem a szavait, de lám a párja érti,
azt mondja, a kíváncsiság a titkait sérti.

Jó, ha titok, nem faggatlak, örülök, hogy jöttél,
háztetőnkön, régi fészken, újra kikötöttél.
Tedd rendbe a házad táját, javítsd ki a fészket,
maradjon a szomszédokról sok kedves emléked!
Hozzászóló képe
#1621392 Léna | 2017.03.21. | 07:21
(Válasz erika #1621246. hozzászólására.)
:* :* :*
Hozzászóló képe
#1621246 erika | 2017.03.20. | 17:15
JÉKELY ZOLTÁN: EMLÉKÜL

Emlékül küldöm neked e kazettát,
belezártam néhány forró napot;
azt kivánom, hogy örvendezve vedd át,
de jól vigyázz, mikor nyitogatod,

el ne illanjon belőle az Emlék:
csillagcsóvák, vízparti illatok,
békazenés, holdatlan sűrü esték
s a boldog láng, amely égig csapott

még egyszer s tán utólszor a szivemből, a
mágnesség, mely egyet alkotott kettőnkből
és a könny, mely a szememből azért hullt,
mert nem leszünk boldogok.

(1941)

Hozzászóló képe
#1621170 Léna | 2017.03.20. | 07:38
ÉRZEM, HOGY ILLAN AZ ÉLET


Lásd, nagyon is érzem, hogy illan az élet,
Búcsúzni készülök. Napjaim oly futók.
Mily hamar itt van az utolsó ének!
Mily hamar itt van utolszor a csók!

Még váró és félő remegésem
Erővel csügg ifjú ajakadon!
- Te adod az utolsó csókot nékem,
És utolsó rózsámat neked adom.

A csodakelyhet utolszor te nyújtod át,
Ifjúságod borával töltöd poharamat;
Igy köszöntöd reám az élet búcsuját; -
Lement napom utolsó fény-káprázata vagy!

Utolsó csillagom áll most az égen.
- Nézd, lábaid elé borulva kérlek;
Ne vond el szívedet még, üdvösségem!
Te vagy az utolsó boldogság; - érezd!

Hagyd, hogy még egyszer keblemen át
Borzongjon e játék; gyönyör, fájdalom!
Mielőtt meglátom a nagy éjszakát,
És beléhull csillagom.

(Theodor Storm - Kafka Margit)
Hozzászóló képe
#1621049 erika | 2017.03.19. | 11:03
ARANY JÁNOS: OHAJTANÉK ÉN...

Ohajtanék én egy csöndes tanyát,
Derült egű völgy nyájas kebelén:
Hová e hánykodó világ zaját
Elvétve hozná a szél csak felém,
Mint messze tenger zúgó moraját,
Mely lassan elhal a puszták szelén...

(1851)
Hozzászóló képe
#1621031 Dobosné Erzsi | 2017.03.19. | 09:12
(Válasz Léna #1621023. hozzászólására.)
Mély tapasztalatok bizonyságtétele az alábbi vers.
Köszönöm a költőnek Preisz Antalnak az élményt.
Hozzászóló képe
#1621023 Léna | 2017.03.19. | 08:32
LÉGY EGYSZERŰ


Akadjon torkodon a szó, ha kába,
s szemernyi fényt se vetsz az éjszakába;
öröm, ha ér, nem kell a nagy ricsaj,
ováció, szellem csiholta zaj.

A csöndbe zárd, ha sújt a sors csapása,
belül zokogj, hogy senki más ne lássa;
a fájdalomra ott a szó, a jaj!
a többi mind... hivalkodó zsivaj...

Lehetsz te bősz, mint megvadult patak,
vagy bús, szelíd, mint hallgató tavak;
légy egyszerű, akár a réti fű,
vagy néma, mint... a törött hegedű...

(Preisz Antal)
Hozzászóló képe
#1620826 Léna | 2017.03.18. | 09:18
TAVASZODIK

Sáncban a hóvíz
könnyű hajót visz,
füstöl a fényben a barna tető.
Messze határba
indul az árva,
lenge madárka: billegető

Titkon a Bükkben
moccan a rügyben
– mint csibe héjban – kandin a lomb.
s mintha a róna
kedve dalolna
úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.

Indulok. Értem.
Jól tudom: értem,
értem üzen a zsenge határ:
“Szíved a bomlott,
ócska kolompot
hozd ide, hozd ide már”!

(Áprily Lajos)
Hozzászóló képe
#1620736 Léna | 2017.03.17. | 22:20
EMLÉK

A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.

Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!

Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!

(Juhász Gyula)
[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .... utolsó utolsó

Legfrissebb bejegyzések

Kedvenc topikok
A kedvenc topikok funkció segítségével összegyűjtheted és később könnyen elérheted azokat a topikokat, amelyeket gyakrabban olvasol. A funkció használatához be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, kattints ide.


hirdetés

Legjobb cikkeink
Lakáspiac: fékezett pezsgés

Lakáspiac: fékezett pezsgés

Idén eddig tizennyolcezer lakóingatlan cserélt gazdát, kevesebb, mint a válságot követő legerősebb év első két hónapjában: akkor a forgalom megközelítette a húszezret is.TovábbTovább



hirdetés


hirdetés