Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. May 28. Sunday, Csanád, Emil   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
A kiválasztott fórumozó már szerepel a kedvenceid között!
A kiválasztott fórumozó felkerült kedvenceid listájára!
Kedvenceddé tetted a topikot!
Sikeresen eltávolítottad a topikot kedvenceid közül!
Sikeres üzenetküldés!
Hiba lépett fel üzenetküldés közben.
Dupla az öröm, és fele a bánat, ha megoszthatjuk másokkal. Legyen az bármilyen apróság, ami fájdalmat vagy boldogságot okozott, írd meg! Legyen az ötvenentúl.hu a társad jóban, rosszban!
Amennyiben szeretnél hozzászólni a témához, be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, megteheted itt

Csipőprotézis mütét előtt vagy utána

Létrehozta: Jani65 | 2016.06.14. | 13:54

[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 utolsó utolsó
Hozzászóló képe
#1628309 Jani65 | 2017.05.01. | 08:36
(Válasz István55 #1625756. hozzászólására.)
Szia én majdnem csak kitudtam támasztani a kezemet ez volt a szerencsém. A hirtelen mozdulatokra is vigyázzál .
Hozzászóló képe
#1625756 István55 | 2017.04.14. | 15:43
Sziasztok lenne egy kérdésem van-e olyan a csopöprotézisek között aki már elesett? mert nekem tegnap sikerült de hál istennek nem lett semmi bajom, mire kell vigyázni lehet-e nagyob baj belöle?
Hozzászóló képe
#1623809 Jani65 | 2017.04.02. | 12:36
A-0030
Miért inkább cementes csípő TEP még mindíg? Hogyan tovább ?
Bucsi László, Jánvári Kristóf
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Mozgásszervi Sebészeti Centrum, Ortopédia

Bevezetés: A csípőprotézisek túlélését befolyásoló számos tényező közül az egyik legfontosabb a protézis rögzítésének módja. Szerzők ismertetik a vonatkozó irodalmi áttekintéseket és meta-analíziseket, valamint saját tapasztalataikat ebben a témában. Beteganyag és módszer: Szerzők 2000-2012-ig áttekintették saját anyagukat, ismertetik a cementes és cement nélküli csípő TEP-ek megoszlását, a revíziókat, külön vápa és szárlazulás vonatkozásában. Ugyanakkor említést tesznek az osztályokat érintő un. keretgazdálkodás „csapdájáról”, a cementes és cement nélküli implantátumok árviszonyairól. Eredmények: A vizsgált időszakban 3231 cementes (Exeter:1295 MM:1936) , valamint 97 (De-Puy) cement nélküli csípő TEP műtétet végeztek. A fenti időszakban elvégzett primér műtétek után 62 (1,9%) esetben került sor váparevízióra, ebből 14 (0,4%) esetben re-revíziót is végeztek. A szárak lazulása miatt 8 (0,2%) esetben történt revízió. A jelenleg használt CN/C bruttó árarány 2/1, hazai cementes implantátum esetén közel 3/1. Megbeszélés: Napjainkban sem eldöntött kérdés, hogy felsőbbrendűnek tekinthető-e a cementes vagy a cement nélküli rendszer a másikkal szemben. Az irodalmi áttekintés alapján megállapítható, hogy a cementes és cement nélküli csípőprotézisek hosszú távú eredményei egyaránt kiválóak, azonban a teljes túlélés tekintetében a cementes rendszerek valamivel jobban teljesítenek. A szerzők által is használt Exeter cementes csípőprotézis eredményei fiatal (50 évesnél fiatalabb) betegeknél is kimagaslóak. Saját eredményeik is azt támasztják alá, hogy az általuk alkalmazott cementes rendszerek az irodalmi közlésekkel egybevágóan kiváló hosszú távú eredményeket mutatnak. A csípőprotézis beültetések anyagi vonzatainak tekintetében, figyelembe véve a hazai finanszírozási viszonyokat, az implantátum ára alapvető fontossággal bír, és e tekintetben a cementes protézisek vannak egyértelmű előnyben. Így kijelenthető, hogy a jelentősen olcsóbb, és a nemzetközi irodalmi adatok alapján is jól teljesítő cementes protézisek használatának preferálása saját gyakorlatukban és az általános hazai gyakorlatban is mindenképpen indokolható. A váparevízióik aránya azonban megfontolásra készteti szerzőket indokolt esetben a hibrid (CN vápa, cementes szár) alkalmazását illetően a jövőben.
Hozzászóló képe
#1619359 Jani65 | 2017.03.10. | 16:11
(Válasz Álmos #1617693. hozzászólására.)
Szia
Nekem is bal és a jobb csípőmbe protézist kaptam ,mind két műtét cementes hagyományos eljárással műtött a tanár úr ,6 hónap különbséggel.Le kopogom jól sikerült a műtét mind kettőből ,jól felépültem ,azért azt hozzá teszem amit a tanár úr mondott mindent betartottam és vigyázok is magamra nagyon ..
Hozzászóló képe
#1619358 Jani65 | 2017.03.10. | 16:05
Az újfajta műtéti eljárással gyorsabb a rehabilitáció
2017. március 9. 13:31 , Legutóbb frissítve: 2017. március 9. 15:00 H. I.
KECSKEMÉT | Tavaly év végén egy újfajta műtéti eljárást vezettek be a kecskeméti megyei kórházban a csípőprotézisek beültetésénél. A tapasztalatok jók: kisebb a vérveszteség és sokkal gyorsabb a beteg rehabilitációja. Volt olyan, aki 4 órával az operáció után már sétálni tudott.A csípőprotézis beültetésének új technikáját, az úgynevezett elülső feltárást dr. Kovács Gyula, a kecskeméti megyei kórház ortopédiai osztályának vezető főorvosa és dr. Janositz Gábor főorvos tavaly sajátította el egy, az Egyesült Államokban tartott kurzuson, majd néhány európai kórház műtőjében szereztek még gyakorlati ismereteket az eljárásról. A megyei kórházban decemberben végezték el az első ilyen operációt, csütörtökön pedig a huszadikat egy 82 éves kecskeméti asszonyon. Janositz Gábor lapunknak azt mondta, a kezdeti tapasztalataik nagyon jók az új technikáról.
– A csípőprotézist a múlt század 60-as éveitől használják, ekkoriban fedezték fel a csontcementet. Majd a cement nélküli protézis kifejlesztésével az is lehetővé vált, hogy a fiatal, a munkába rövid időn belül visszatérni kívánó betegeknél minimál invazív technikával, azaz minél kisebb roncsolással helyezik be a protézist, így felgyorsítva a rehabilitációt – mondta el lapunknak dr. Janositz Gábor közvetlenül a csütörtöki műtét előtt.
A világon az elmúlt tíz évben egyre gyakoribbá váló, három hónapja pedig a kecskeméti kórházban is bevezetett módszer lényege, hogy a korábbiaktól eltérően nem oldalról tárják fel a csípőízületet, hanem – mint az az elnevezéséből is következik – elölről. A műtőorvos a comb elülső felszínén ejt egy 6-8 centis vágást, és ami még ennél is lényegesebb, hogy az izmok között jut hozzá az ízülethez, miközben az izmok sértetlenek maradnak. A protézis beültetése 30-40 perc alatt megvan
Az eddigi valamennyi technika az izmok részleges átvágásával történt, ez pedig nagy vérveszteséggel és átmeneti izomgyengeséggel járt. Az új eljárás ugyan kicsit nehezebb, de nincs izomátvágás, jóval kisebb a vérveszteség, lerövidül a kórházban töltött idő, akár egy napra is. A rehabilitáció is sokkal gyorsabb, a beteg minden mozdulatot jóval hamarabb tud végrehajtani. Volt olyan betegünk, aki a műtét után 4 órával már egyedül sétált, a vízhatlan sebtapaszokkal zuhanyozni is lehet. Az ép izmok stabilizálják a protézist, így a korai ficamok esélye is csökken – emelte ki az elülső feltárás előnyeit a szakember.
Hozzászóló képe
#1617693 Álmos | 2017.03.03. | 05:03
(Válasz Jani65 #1617634. hozzászólására.)
Nos ,szóval nekem van mindkettő féle protézisem .Az elsőt azt a femurfej eltávolítása és a protézis cementált beültetéses,a vápa is pót fém persely.Hosszabb ideig tartott a "felépülés."A másik az a "modern" a femurfejre csak egy betét,és a vápa is csak kemény müanyag.Mit mondjak? Ezt az újat bár gyorsabb volt a felépülés,most még három év után sem tudom úgy használni mint a másikat amelyiket tök sajátnak érzek.Ezzel az "modern" eljárásossal még most sem tudok például térdelésből guggolásból fel állni,sőt!! még a Lépcsőzés is igen igen nehezen megy vele úgy hogy egy két fokot még feltudok lépni de aztán már csak egyeselek.
A beültetéses protézisemmel 5-6 hónap után már mintha soha sem lett volna műtve!Fára másztam,festő létrával egész nap tudtam menni,dolgozni.Igen,gyors meg hamarabb az épülés,a fájdalom is szo-szo.Igaz ez nem mérvadó,egyéni a fájdalom tolerálás .Summázva szerintem a cementált beültetéses,bár hosszabb a felépülési idő de szinte 100% a gyógyulás(teljes értékű).
Engem,a csipőprotézis beültetése után ,hat hónapra visszamenőleg(amikor diagnosztizálták a protézis szükségességét)azonnal rokkantosítottak,67% az akkori eljárás szerint.Megkaptam a mozgássérültséget is.
Hozzászóló képe
#1617634 Jani65 | 2017.03.02. | 19:32
Dr Szabó István ortopéd professzort hivatásról, családröl, hobbiról kérdezték. Csipöprotézis mütéten gondolkodóknak, mütétre várók számára megnyugtató, hogy a Professzor által bevezetett egynapos sebészeti ellátásos mütéti technika lehetövé teszi a minimális kórházi tartózkodást. További elönye a minimál invaziv mütéti eljárásnak a kis vérveszteség, apró heg, gyors felépülés. Ma már a csipöprotézis mütét nem azonos a 10 évvel ezelötti elavult protokollal. Persze a teljes felépüléshez elengedhetetlen a beteg, a mütéti terület szakszerü felkészitése gyógytornász segitségével.
Hozzászóló képe
#1608655 Jani65 | 2017.01.10. | 09:51
(Válasz István55 #1608444. hozzászólására.)
Ha megváltozott a munkaképességed ,engednek a volt munkakörödbe vissza menni dolgozni ? Megváltozózott munkaképességű dolgozó után az állam is fizet kedvezményt a munkáltatónak ,hogy alkalmazza ..
Hozzászóló képe
#1608654 Jani65 | 2017.01.10. | 09:46
Épít-e a porcépítő?
2017. január 09. 08:13 - Balance Gerincterápia
A porckopás (artrózis) az ízületek leggyakoribb betegsége, a felnőtt korú lakosság közel egyharmadát érinti. Igen súlyos probléma, hisz a folyamattal együtt járó erős fájdalom és ízületi merevség gyakran okoz jelentős mozgáskorlátozottságot. Sokak számára az ún. porcépítő szerek jelentik az egyetlen reményt, abban bíznak, hogy a pirulák segítségével – amint azt a hirdetésekben szereplő karcsú és akrobatikus mozgású nagyszülők sugallják – meggyógyulhatnak. Vajon valóban újraépítik az elkopott porcot a különféle szerek? Ahhoz, hogy választ tudjunk adni a kérdésre, mindenekelőtt tisztáznunk kell, mi az az ízületi porc, és mi okozza kopását. Az ízületi porc és szerepe
Az ízületek az egymás felé néző csontok végeit kötik össze, és a különféle mozgások (feszítés, hajlítás, közelítés, távolítás stb.) kivitelezésében játszanak szerepet. Az ízületben találkozó csontok végét porc borítja, amely egyrészt távol tartja egymástól a csontokat, másrészt simává teszi azok felszínét, így megkönnyíti egymáshoz viszonyított elmozdulásukat. A legtöbb emberi szövetben – így a porcszövetben is – az élet során folyamatosan zajlanak lebontó és felépítő folyamatok, ezen a tényen alapul a közismert „hétévente kicserélődünk” mondás is. Az egészséges szervezetben a növekedési szakasz lezárultát követően a porc le- és felépülése hosszú időn keresztül egyensúlyban van, így a porcszövet mennyisége és minősége felnőttkorban gyakorlatilag alig-alig, és csak igen lassan változik.
A porckopás
Ízületi porckopásról akkor beszélünk, amikor valamilyen okból kifolyólag felborul az egyensúly, a lebontás nagyobb mértékűvé válik, mint a felépítés. Ilyenkor a porc idő előtt, akár már fiatalkorban leépül, így nem képes súrlódást gátló, mozgást megkönnyítő szerepét hatékonyan betölteni. Jóval nagyobb terhelés, fokozott nyomás éri tehát a csontokat, ami nem csak jelentős fájdalommal, de az ízületek rendszeres gyulladásával is együtt jár. A porc teljes pusztulásának következményeképp a csontok egymáson súrlódnak, ami szinte elviselhetetlen fájdalmat, ezáltal az adott ízület mozgásképtelenségét okozza. Bár az életkor előrehaladtával természetesen egyre inkább túlsúlyba kerülnek a lebontó folyamatok, egészséges szervezet esetében megfelelő életmód mellett a változás rendkívül lassú, így a porckopás csak idős korban okoz némi problémát. Mindezek fényében joggal merül fel a kérdés: vajon mi lehet az oka annak, hogy napjainkban a húszas, harmincas éveikben járó fiatalok is gyakran szenvednek artrózisban, és idősebb korra a fájdalom gyakran az elviselhetetlenségig fokozódik?
Mitől kopik a porcszövet?
Az artrózis kialakulását okozhatja genetikai hajlam, esetleg az ízületek és a csontok tengelyeltérései (pl. X-láb vagy O-láb), amelyek rendellenes terhelést rónak a boka-, a térd- és a csípőízületre, sőt, előfordulhat, hogy autoimmun megbetegedés (pl. sokízületi gyulladás) következtében alakul ki. Ugyanakkor legalább ilyen gyakori (sőt, napjainkban egyre inkább jellemző), hogy a beteg életmódja vezet a kór kialakulásához.
A fejlett társadalmakban drámai méreteket öltő túlsúly és elhízás, az ülőmunkával és a mozgásszegény életmóddal együtt járó rossz testtartás illetve az egyoldalú, megterhelő sportok egyaránt felgyorsítják a porckopás folyamatát, hisz drámai mértékben fokozzák az ízületek terhelését. A túlsúly talán nem igényel részletes magyarázatot. Egész más terhelés éri ugyanazt az ízületet, ha 60 kilónyi testsúlyt cipel, mint ha kétszer annyit. A helytelen testtartás – jócskán leegyszerűsítve – az izomegyensúly megbomlása miatt okoz folyamatos ízületi túlterhelést. Ha például egész nap jobb kézzel „egerezünk” enyhén jobbra dőlve (helytelen testtartás), néhány hónap alatt megbomlik a test jobb és baloldala közti szimmetria (izomegyensúly megbomlás), hisz a szervezet állandóan adaptálódik az őt ért terheléshez. Hamarosan azt vesszük észre, hogy jobb vállunk jelentősen lesüllyedt a balhoz képest, elferdül a gerincünk és ezzel együtt a súlyvonalunk is eltolódik. Mindez egyben azt is jelenti, hogy testünk két oldalát folyamatosan különböző mértékű terhelés éri, így a túlterhelt oldalon bizony idő előtt elkopnak az ízületi porcok. A megterhelő sportok szintén jelentősen hozzájárulnak az artrózis kialakulásához. Hogy csupán egyetlen példát említsek, a betonon való futással együtt járó folyamatos, nagy erejű ütődések mintegy sokkolják az ízületeket és igen erősen károsítják a porcot.
Első olvasatra könnyen juthatunk a sokak számára önigazolásnak hangzó felismerésre, hogy legjobb, ha egyáltalán nem sportolunk. Ugyanakkor bármilyen furcsán is hangzik, a rendszeres testmozgás hiánya szintén artrózis kialakulásához vezet. A szövetek nagy részével ellentétben ugyanis a porcokban nincsenek erek, így a porcszövet táplálása közvetett formában, diffúzióval történik az ízületi folyadék illetve a csont felől. Ez a folyamat leginkább egy szivattyú működéséhez hasonlítható. Az anyagcseréhez, azaz a “szivattyú működéséhez” szükséges nyomáskülönbség ízületeink esetében a mozgás hatására jön létre. Ha az ízület hosszú távon nyugalomban van, tápanyag ellátása drasztikusan csökken, így a porc fokozatosan leépül. Mindezeken felül a mozgáshiány következtében az izmok is meggyengülnek, ami extra terhelést ró az ízületekre (az izomnak ugyanis jelentős tehermentesítő szerepe is van) ráadásul rossz testtartást eredményez, még inkább károsítva az ízületeket. A közhiedelemmel ellentétben a porcok idő előtti elkopásának egyik legfőbb kiváltó oka tehát nem a helyes használat, hanem épp annak hiánya. Ha valakiben netán felmerülne a kérdés, hogy mi a megoldás, ha a mozgás és a mozgás hiánya egyaránt artrózist okoz…. nos, a válasz rendkívül egyszerű. Természetesen nem maga a mozgás, hanem a helytelen, azaz aszimmetrikusan vagy túlságosan terhelő mozgásformák okoznak idő előtti porckopást. A rendszeres, életkornak, edzettségi szintnek, egészségi állapotnak megfelelő „gerincbarát” testmozgás a porckopás kialakulásának legfőbb ellenszere.
Porcépítő, vagy inkább porcvédő?
Tekintettel arra, hogy a statisztikák szerint Magyarországon a felnőtt korú lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a mozgáshiány pedig korunk egyik legjellemzőbb jelensége, nem csoda, hogy hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle „porcépítő” szerek. Hatóanyagaik, a glükózamin-, a kondroitin-szulfát és a hialuronsav a porcszövet fontos építőanyagai. Mindhárom javítja a porc vízmegkötő képességét, így elősegíti a porcos csontvégek egymáson való könnyed elmozdulását; valamint gátolja a porcot bontó enzimek működését, azaz a lebontó folyamatokat. Ezen hatások együttesen valóban képesek lassítani a porcpusztulás folyamatát, ráadásul mindhárom hatóanyag gyulladáscsökkentő hatású, így a fájdalomcsillapításban is jelentős szerepet játszanak.
Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal a ténnyel, hogy az orvostudomány mai állása szerint a porckopás ugyan lassítható, azonban az egyszer már elkopott porszövet többé nem építhető újra, azaz a porckopás sajnos nem visszafordítható. Az artrózis kezelésében valóban hatékony segítséget nyújthatnak a porcvédő szerek azáltal, hogy lassítják a porckopás folyamatát és csökkentik a betegséggel járó tüneteket; regeneráló, gyógyító képességről ugyanakkor semmiképp nem beszélhetünk. Helyesebb tehát a porcvédő kifejezést használni porcépítő helyett, utóbbi ugyanis igencsak megtévesztő. A szó sugallta elképzeléssel szemben a már elkopott porc a szerek hatására sem épül vissza, így sajnos a való életben néhány pirulától nem lesz akrobatikus a mozgásunk.
Mi a hatékony gyógymód porckopás esetén?
Amint az a legtöbb betegség esetében igaz, a hangsúly porckopás esetén is a megelőzésen van. Az ideális testsúly megőrzése, a rendszeres egészséges testmozgás (kerékpározás, úszás, séta, túrázás, kocogás természetes talajon, torna, nordic walking), az egyoldalúan terhelő, túlzásba vitt sportolás elkerülése valamint a helyes testtartás elsajátítása egyaránt szükséges ahhoz, hogy megőrizzük a porcszövet egészségét.
Ha a betegség már kialakult, érdemes a pusztán gyógyszerekkel és gyógyhatású készítményekkel történő passzív kezeléssel szemben előnyben részesíteni a komplex, elsősorban aktív elemekre épülő terápiát. Hiába próbáljuk ugyanis gyógyszerekkel lassítani a folyamatot, ha jelentős túlsúllyal küzdünk és/vagy egész nap az irodai székben ücsörgünk. Az állapotnak megfelelő, rendszeres testmozgás, a beteg számára testreszabott mozgásterápia, valamint – szükség esetén – a testsúly csökkentése egyaránt elengedhetetlen a kezelés során is. A terápiát érdemes szakember által felhelyezett kinesiology-tape-pel kiegészíteni, amely képes anélkül tehermentesíteni az ízületeket, csökkenteni a fájdalmat és elősegíteni a rehabilitációt, hogy a merev rögzítésekhez hasonlóan korlátozná a mozgást, vagy – mint a fájdalomcsillapító gyógyszerek – mellékhatásokkal járna.
Az életmódváltás és a mozgásterápia mellett természetesen érdemes porcvédő szereket is bevetni, különösképp idősebb korban, amikor a porszövet építőanyagainak termelése jelentősen csökken. Ugyanúgy dőreség azonban pusztán a kemikáliáktól (vagy akár a tape-től) várni a megváltást, mint fogyókúrás porokkal kísérletezni mozgásszegény életmód, bőséges és zsírdús étkezések, valamint napi két-három tiramisu bekebelezése mellett.
Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner
Hozzászóló képe
#1608444 István55 | 2017.01.08. | 19:05
Sziasztok csak az a baj 3 évem van a nyugdijig, ezen a munkahelyen meg 2 éve vagyok.
[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 utolsó utolsó

Legfrissebb bejegyzések

Kedvenc topikok
A kedvenc topikok funkció segítségével összegyűjtheted és később könnyen elérheted azokat a topikokat, amelyeket gyakrabban olvasol. A funkció használatához be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, kattints ide.


hirdetés

Legjobb cikkeink
Bankkártyával külföldön is?

Bankkártyával külföldön is?

Már régen nem csak azok használnak bankkártyát akár a mindennapi bevásárláshoz is, akiket hajt a kalandvágy, de azért külföldi utazáskor az ember elbizonytalanodik kissé.TovábbTovább



hirdetés


hirdetés