Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. March 25. Saturday, Irén, Írisz   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
A kiválasztott fórumozó már szerepel a kedvenceid között!
A kiválasztott fórumozó felkerült kedvenceid listájára!
Kedvenceddé tetted a topikot!
Sikeresen eltávolítottad a topikot kedvenceid közül!
Sikeres üzenetküldés!
Hiba lépett fel üzenetküldés közben.
Dupla az öröm, és fele a bánat, ha megoszthatjuk másokkal. Legyen az bármilyen apróság, ami fájdalmat vagy boldogságot okozott, írd meg! Legyen az ötvenentúl.hu a társad jóban, rosszban!
Amennyiben szeretnél hozzászólni a témához, be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, megteheted itt

Versek

Létrehozta: markoka | 2010.08.19. | 09:03

[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .... utolsó utolsó
Hozzászóló képe
#1622024 markoka | 2017.03.24. | 06:19
Szabó Lőrinc

Magány.

Sok kétely és bűn a halálba láncol,
de soktól néha már szabadulok.

Kunyhóm falán az ősz mosolya táncol,
barátaim a fák s a farkasok.

Az utak, melyek innen szertefolynak,
erdőmön túl, az égre fölhajolnak.

S minden virág, fű, óra, cserje, kő
egyetlen, boldog, nagy jelképe nő,

s annak fényébe szőve éjszakám
Istent szívembe lopja a magány.
Hozzászóló képe
#1621834 markoka | 2017.03.23. | 06:32
Reményik Sándor

Vágy.

Szeretnék úgy belédsímulni
Természet--mint egy falevél,
Mint egy fűszál, mely egyformán nyugodt
Ha harmat száll rá s ha rászáll a dér.

Szeretnék úgy belédsímulni,
Mint egy elvesző árnyalat
Az alkony ezerszínű tengerén,
Szeretném fölszívni az árnyakat,

S magamat tőlük felszívatni én,

Szeretnék úgy belédsímulni
Természet--mint egy lehelet,
Mint szél fuvalma, mely alig-alig
Borzolja fel az alvó vizeket.

Szeretnék úgy belédsímulni,
Mint egy tétova napsugár,
Mely jár az erdő sűrű rejtekén
És nem keres és nem talál.

Szeretnék úgy belédsímulni
Természet--mint egy tűnő napsugár.
Hozzászóló képe
#1621611 markoka | 2017.03.22. | 06:12
Szabó Lőrinc

Reggel.

Szokatlanul nyugalmas most a reggel.
Az úton csak vigyázva járhatunk, mert
a hajnali eső, arany csigákat
vert le a fákról.Tisztább vonalakban
sorakoznak fel a távoli dombok.
és mikor a lassan melegedő föld
a hajnal könnyét már visszalehelte:
oly friss a szín, üveglelkünkön át, oly
zenében úszik minden, mit a szem lát,
hogy e forró és nedves ragyogásban
levedlik rólunk az ember magánya
s nem is magunkat, nem idegeinket
érezzük zsongani: oly mély gyönyörré
sűrűsödik az élet, hogy ilyenkor
hajam az erdő ruganyos hajával
összefolyik, karom ölelve nő a
kék láthatárba, mellem eke vérzi,
hangom a szél dala és az örök Nap
az én szemeimből nevet a földre.
Hozzászóló képe
#1621492 markoka | 2017.03.21. | 17:58
Juhász Gyula

Erdélyi ibolyák.

A Kolozsvári kikelet szülötte
E pár szál gyöngéd, kora ibolya,
Szűz szirmukon szeliden eltűnődve
A magyar Mona Lisa mosolya.

Erdélyünk szent rögének ibolyái,
A fájó tájról méla üzenet
Virágnyelven beszéltek, ó parányi
De drága kincsek, hervadt kedvesek!

Kék szemetekbe az erdélyi égnek
Régi derüje integet felém
És sötét szirmotokba érzem én
Az új fájdalmat. míg vágyódva nézlek.

Bús ibolyák, gyötör egy néma vád,
És rátok hintem könnyem harmatát!
Hozzászóló képe
#1620536 markoka | 2017.03.16. | 16:32
Arany János

Évnapra.

Kelsz és lenyugszol észrevétlenül:
Ünnep volnál, de senki meg nem ül,
Végzetes évi nap!
Oh, e tömeg más napot ünnepel:

Titkon sóhajtja meg a hű kebel
Halomra dőlt oltáridat.
Emléked átkos, nyomasztó teher
A vérnek és könnynek tengere.

Mind, mind ahhoz tapad.
Az ember gyönge: félve néz feléd,
S mint egykor a tanitvány mesterét,
Nehéz időkben megtagad....

1850 március 15.
Hozzászóló képe
#1620265 markoka | 2017.03.15. | 06:13
Petőfi Sándor

1848

Ezernyolcszáznegyvennyolc! az égen
Egy új csillag, vérpiros sugára
Életszint vet a betegségében
Meghalványult szabadság arcára.

Szent szabadság, újabb megváltója
A másodszor sűlyedt embereknek.
Drága életed miljom s miljom óra.
Ne félj, téged nem feszítenek meg.

Elbúvék a békesség galambja
Fészke mélyén turbékolni sem mer:
Háborúnak ölyve csattogtatja
Szárnyait a légben vad örömmel.

hah, ti gyávák, ti máris remegtek?
Ez csak kezdet, ez csak gyermekjáték...
Hátha mindazok beteljesednek,
Amiket én álmaimban láték!

Eljön, eljön az ítélet napja.
A nagy Isten vérítéletet tart.
S míg jutalmát jó, rossz meg nem kapja,
Már nyugodni sem fog addig a kard!
Hozzászóló képe
#1620114 Hajni | 2017.03.14. | 09:22
Moretti Gemma:

Köszönöm


Nem foglak soha elfeledni,
hiába szállnak órák, napok,
elég egy kedves, ismerős dallam,
gondolatban már veled vagyok.

Minden jóról , te jutsz eszembe,
halk álom voltál, drága zene,
az égnek kékje, a nyárnak fénye,
Anyám puha, símító keze.

Jó volt nekem, hogy velem örültél,
napsugaras lett minden kis öröm.
S hogy kezem fogtad, amikor sírtam,
most, utoljára megköszönöm.
Hozzászóló képe
#1620113 Hajni | 2017.03.14. | 09:19
Moretti Gemma:

Történt valami …


Volt valami furcsa
ma a levegőben,
illatos, friss szellő
volt kerekedőben.

Elért, körülölelt,
alig egy pillanat,
hajamat kócolta
és máris elszaladt.

És a könnyű széllel
elszállt minden gondom,
rámtalált az öröm,
hűtlen kis koboldom.

Kérdeztem magamtól:
Hol van az unalom,
a képzelt öregség,
a régi nyugalom?

Mintha nem én lennék,
történt tán valami?
Legalább magamnak
be kéne vallani:

Nem vagyok a régi,
ez itt egy víg kamasz,
kit ma, puha szájjal
megcsókolt a tavasz.
Hozzászóló képe
#1620074 markoka | 2017.03.14. | 07:04
Petőfi Sándor

1848 március 15.

Magyar történet múzsája,
Vésőd soká nyugodott
Vedd fel azt az örök tábládra,
Vésd föl ezt a nagy napot!

Nagyapáink és apáink
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt....
Hozzászóló képe
#1619867 markoka | 2017.03.13. | 06:21
Zelk Zoltán

Tizennégy sor.

Hogy ifjú tested, átsüt a halálon,
másfélezer magányos éjszakámon,
hogy vakmerőn és jogtalan szeretlek.
hogy árvaságom ablakát beverted.

Hogy lelkem fölvérzi a hulló ablak,
hogy a temetők rám ujjal mutatnak,
hogy vén szememben, nincs egyéb dicsőség,
nincs más erény már, csak az ifjú szépség.

Hogy gyűretlen hasad, tündöklő térded,
napkeltét lesik a didergő éjek,
hogy nyitott szemmel alszom, mint a holtak,
mert arcod fénye nem szűnik fölöttem.

s kiver a boldogság, mint a verejték--
oly gyönyörű! oly elviselhetetlen!
[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .... utolsó utolsó

Legfrissebb bejegyzések

Kedvenc topikok
A kedvenc topikok funkció segítségével összegyűjtheted és később könnyen elérheted azokat a topikokat, amelyeket gyakrabban olvasol. A funkció használatához be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, kattints ide.


hirdetés

Legjobb cikkeink
Lakáspiac: fékezett pezsgés

Lakáspiac: fékezett pezsgés

Idén eddig tizennyolcezer lakóingatlan cserélt gazdát, kevesebb, mint a válságot követő legerősebb év első két hónapjában: akkor a forgalom megközelítette a húszezret is.TovábbTovább



hirdetés


hirdetés