Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. May 26. Friday, Evelin, Fülöp   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
A kiválasztott fórumozó már szerepel a kedvenceid között!
A kiválasztott fórumozó felkerült kedvenceid listájára!
Kedvenceddé tetted a topikot!
Sikeresen eltávolítottad a topikot kedvenceid közül!
Sikeres üzenetküldés!
Hiba lépett fel üzenetküldés közben.
Dupla az öröm, és fele a bánat, ha megoszthatjuk másokkal. Legyen az bármilyen apróság, ami fájdalmat vagy boldogságot okozott, írd meg! Legyen az ötvenentúl.hu a társad jóban, rosszban!
Amennyiben szeretnél hozzászólni a témához, be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, megteheted itt

Versek

Létrehozta: markoka | 2010.08.19. | 09:03

[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .... utolsó utolsó
Hozzászóló képe
#1631369 markoka | 2017.05.25. | 06:23
Mihai Eminescu

Este a dombon.

Estefelé szólal a kürt valahonnan,
Ballag a nyáj, csillag vezérli az útban,
Rí a patak, surran a szűz vizű forrás
Suttog a fűz, drága, te engemet ott vársz.

Égen a hold, az arcán szent nyugalom van,
Nagy szemedet nézi a ritka falombban,
Ütközik a csillag a harmatos égen,
Kebled a vágy, arcod a gond lepi mélyen.

Hold sugarán bomlik az éjjeli felleg,
Házak öreg ormai az égre merednek.
Reccsen a kút gémje, a szélbe magában,
Füstben a völgy :furulya szól a sztinában.

S a kimerült földművelők a kaszával
Hazafelé mennek : a tóka szavával
Zendül a völgy, egyre erősbül a hangja,
Ég a szivem, messze világít a lángja.

Ó, hamarosan szunnyad az apró falucska,
Ó, hamarost hozzád visz kedvesed útja,
Fűzfa alatt töltjük el, szép éjszakánkat,
Folytonosan mondom én, ó, hogy imádlak.

És a fejünk egymás keblére lehajtva
Elaluszunk majd mosolyogva, sóhajtva
A fűz alatt. Ó, pazar, isteni éjjel!
Ki nem adná egész életét el ?

Jékely Zoltán fordítása.
Hozzászóló képe
#1631318 markoka | 2017.05.24. | 21:20
Sík Sándor

A legszebb művészet.

A legszebb művészet, tudod mi?
Derült szívvel megöregedni,
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

Nem lenni bús, reményevesztett,
Csendben viselni el a keresztet.
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltit.

Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje,
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani, nyugodtan, szépen,

Hogy erre már nincs erőd.
Nem vagy olyan , mint azelőtt.
Hozzászóló képe
#1631171 markoka | 2017.05.24. | 05:30
Aranyosi Ervin

A jóság vonzása.

Elvadult lelkek is megnyílnak a jónak.
Vannak a világban, léteznek csodák!
Teremtő ereje van az igaz szónak
s hidd el, éhezik rá a szenvedő világ.

Ám amig az ember csillogásra vágyik,
nem látja a szépet, a szíve rejtekén,
mert a csoda mindig belülről virágzik,
nem kivülről vetül rá csupán a fény.

Közömbös világunk kétes csillogása,
pillanatnyi öröm, mulandó varázs.
Nincsen ott az érzés, nincs benne a hála,
s mindent lángragyujtó, apró, kis parázs!

Elvadult világban ne kergesd a "szépet",
többet ér a jóság, tanulj emberséget!
Hozzászóló képe
#1631057 markoka | 2017.05.23. | 10:51
József Attila

A kert.

Új borzongást gondolt ki a kert,
hozzávalót és énekeltetőt,
tudott engem és öltöződve várt
és szívét én még nem láttam előbb--

Legszebb fáit dombra küldte fel,
hogy zúgjanak, ha kél a homlokom
s vízig hajolva mosták gyökerük,
kik elém jöttek völgyi utamon--

Völgyi úton érek égbe én,
de ezt a dombot nem engedhetem,
elpusztíthat már választott veszély,
itt pusztul el a kert a szívemen---
Hozzászóló képe
#1631040 Hajni | 2017.05.23. | 10:12
Vidor Miklós:

Májusi kert

Nem alhatol
a májusi kert
hangjaitól
éjszaka sem.
Hányféle fütty:
rigók, seregélyek, cinkék!
S ami fölcsattog,
nem is ének,
torokpróba csak,
csöpp jeladásnyi
zászlója a reménynek,
mit a tél
ez idén se tudott elásni.

Zöld levelet
lengetnek a szelek,
aztán lehasalnak a fűre.
Megszólal a tücsök
reszelős hegedűje.
Üzennek
mindég ugyanazzal a dallal
a végtelennek.
Mióta
színét váltja a tájék,
s rügyek,
madarak
nyitják ki szemüket
a nap alatt,
hogy be ne teljenek vele
éjszaka se!
És végtelen változatokkal
trillázza az örök-egy dalt
a májusi kert
ezer énekese.
Hozzászóló képe
#1630961 markoka | 2017.05.22. | 15:53
Aranyosi Ervin

Rólad szól az élet.

Amíg a világnak akarsz megfelelni,
nem képes a lelked megnyugvásra lelni :
Addig nem vagy képes meglátni a szépet,
addig nem is tudod--Rólad szól az élet!

Amíg nem vagy képes önmagad szeretni,
amíg fájó múltad nem tudod feledni,
amíg a világból elméd elhatárol
s meglátni a csodát saját szemed gátol.

Addig nem tudod még, miről szól az élet
addig hamis hangok megvezetnek téged,
s amire úgy vágynál, nem kapod meg soha!

Elhiszed, a világ rideg és ostoba?
Jó lenne a létben szeretetre lelni?
Ülj le, csendesedj el, s belül kezd keresni!
Hozzászóló képe
#1630824 markoka | 2017.05.21. | 18:11
Radnóti Miklós

Május.

Szirom borzong a fán, lehull.,
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Hozzászóló képe
#1630371 markoka | 2017.05.17. | 18:36
Ibykos

Töredék a tavaszról.

Fénylik a birs a tavaszban, a zúgó,
gyors patakok gyökerét megitatják,
s ott, hol a nimfa-sereg szűz kertje van
újra virágzik a felragyogó pomagránát,
s búvik az új levelek hüvösében a kis fürt,
jár-kel az búj venyigégben a bor már :
bennem a vágynak nyugovása, sem évszak nincsen, időtlen :
mint ahogyan lobogó villámmal a trák
északi szél söpör át a vidéken,
Küprisz is úgy tipor engem örökké,
néma közönnyel, eszelősen,
egyre csak új szerelembe taszít gyermeki kortól
és ma is úr a szívemben.
Hozzászóló képe
#1630300 markoka | 2017.05.17. | 07:37
Nagyszülő.

Minden nagyszülő várja,
Mikor jön az unokája,
Kit szeret és dédelget,
Na és persze kényeztet.

Boldog ő ha rá vigyázhat,
vele együtt sétálgathat,
Vagy vidáman labdáznak,
Netán strandon úszkálnak.

Kitalál a nagyi mindent,
Unokája legyen elégedett.
Jöjjön mindig örömmel,
Ne hisztizve könnyekkel.

Kis kezével megsimogat,
Mosolyával elkápráztat.
Kacagása megbabonáz,
Egész lénye csupa varázs.

Nagyszülő és unoka,
Kapcsolatuk egy csoda!
Egész más az alapja,
Mint gyermekével valaha....

Facebook.
Hozzászóló képe
#1630196 markoka | 2017.05.16. | 09:34
Edmund Spenser

Homokba írtam...

Homokba írtam kedvesem nevét
de jött a hullám s rajzom elsöpörte :
leírtam újra minden betüjét,
de jött a dagály s munkám eltörölte
a lány- megfogni a pillanatot,
hisz magam is ígyomlok egykor össze
és nevemmel együtt elpusztulok.
Tévedsz! felelte :-híred élni fog,
ami porba hal, az csak földi lom,
szépséged a dalaimban lobog
s dicső neved a mennybe fölírom.
S ott szerelmünk, bár minden sírba hull,
örökké él és örökre megujul.

Szabó Lőrinc forditása.
[1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 .... utolsó utolsó

Legfrissebb bejegyzések

Kedvenc topikok
A kedvenc topikok funkció segítségével összegyűjtheted és később könnyen elérheted azokat a topikokat, amelyeket gyakrabban olvasol. A funkció használatához be kell jelentkezned. Ha még nem regisztráltál, kattints ide.


hirdetés

Legjobb cikkeink
Bankkártyával külföldön is?

Bankkártyával külföldön is?

Már régen nem csak azok használnak bankkártyát akár a mindennapi bevásárláshoz is, akiket hajt a kalandvágy, de azért külföldi utazáskor az ember elbizonytalanodik kissé.TovábbTovább



hirdetés


hirdetés