Még nincs nálunk fiókod?
Regisztrálj itt!Egészség
A hematológia szó görög eredetű („vértan, a vér tudománya”); a vér alakos elemeivel foglalkozó tudomány az orvostudomány specializálódásával jött létre. Korábban kevesebbeket érdekelt a hematológia szó és jelentése, az érdeklődés azonban rögtön meghatványozódik, ha valaki közvetlen kapcsolatba kerül e bonyolult, de annál érdekesebb szakterülettel. Ha a hematológia szót meghalljuk, azonnal a vashiányos anémiára gondolunk, de ezek mellett számos más vérképzőszervi betegség létezik, mint például a hemokromatózis, a különféle leukémiák, az aplasztikus anémia, és ide tartoznak a véralvadási zavarok is.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének információi segítségével most a jelenleg legfontosabb hematológiai probléma, a vérszegénység okait és kezelési lehetőségeit tekintjük át.
Népbetegség helyett Föld-betegség
Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte 1,3 milliárd ember, azaz a Föld lakosságának mintegy 30 százaléka szenved anémiában, azaz vérszegénységben. Elsősorban Dél-Ázsia és Afrika érintett, főként a gyermekek és a szülőképes nők. Fontos tény, hogy az anémia gyakran többféle okból ered, a felmérések szerint 500-600 millió ember vérszegénységét a vashiány okozza, ennek 80 százaléka a női nemet érinti! Ha a vasraktárak telítettségét is figyelembe vesszük, az emberiségnek több mint fele vashiányos.
Vashiányra veszélyeztettek a csecsemők, a kisgyermekek, a serdülők, a terhesek, erős havi vérzés esetén az aktív korú nők, és a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása miatt az idősek és a vegetáriánusok. Anyatejjel táplált csecsemőknél vashiánnyal 4-6 hónapos korig nem kell számolni, hiszen az anyatejből a vas felszívódása rendkívül jó hatásfokú, a tehéntejből lényegesen rosszabb. A tehéntejjel táplált csecsemőkben gyakran léphet fel a vékonybélben kismértékű vérzés, mely vasveszteséget eredményez. Mindezek a tények is az anyatejtáplálás fontosságát támasztják alá.
Tudtad?
- A fogamzóképes korú nőknek napi 15 mg vas bevitelére van szükségük a táplálékkal, ennek kb. 10 százaléka szívódik fel! Férfiaknak és a változó koron túli nőknek 10-12 mg elegendő.
- A növényi eredetű élelmi anyagok vasvegyületeinek kémiai szerkezete eltér az állati eredetű vasétól!
- Az élelmi rostok gátolják a vas felszívódását.
- A vashiányos vérszegénység 80 százalékban a női nemet érinti!
- A véralvadásban szerepet játszó K-vitamin-szükségletet embernél 50 százalékban a táplálék K-vitaminja, 50 százalékban a bélbaktériumok által előállított K-vitamin fedezi.
Fókuszban a folát és a B12-vitamin
Vérszegénység alakul ki folát vagy B12-vitamin hiánya esetén is. Táplálékunkban folát van, ami átfogja az összes folát hatású vegyületet; folsavat jellemzően gyógyszerek, esetleg étrend-kiegészítők tartalmaznak. 1 mikrogramm táplálékfolát 0,5 mikrogramm szintetikus folsavval egyenlő. Ritkán fordul elő a B12-vitamin hiánya, de ha huzamosabb ideig fennáll, súlyos, akár irreverzibilis folyamatokat generálhat a szervezetben, főként az emésztő-, de akár az idegrendszerben is. B12-vitamin csak állati eredetű táplálékokkal kerülhet be a szervezetbe.
A foláthiány leggyakoribb okai
- A táplálékkal történő bevitel elégtelensége;
- a csökkent felszívódás;
- megnövekedett igény például terheseknél, rosszindulatú daganatos vagy krónikus gyulladásos betegségekben;
- az alkohol csökkenti a folátszintet, ezért az alkoholistáknál gyakori jelenség.[/box]
A folát legnagyobb mennyiségben a májban, élesztőben, zöldségekben és főzelékfélékben (spenót, sóska, kelkáposzta, kelbimbó, fejes saláta, sütőtök, cékla, paradicsom), szárazhüvelyesekben, búzacsírában, szójababban, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukban, olajos magvakban, diófélékben, banánban, narancsban, sárgadinnyében található. A folát hőre nagyon érzékeny, sütés, főzés, hosszas melegen tartás következtében 30–90 százaléka elpusztulhat. Ezért fontos a kíméletes ételkészítés, minél több nyers saláta és gyümölcs fogyasztása.