Bejelentkezés
egy korosztály találkozóhelye
2017. May 30. Tuesday, Janka, Zsanett   |  Legyen ez a kezdőlapom Legyen ez a kezdőlapom
Főoldal
Főoldal  |  
Segítség
Segítség  |  
Keresés
Keresés 
 

Több százezer embert fenyeget a csigolyatörés

2017.05.04. | Futaki Balázs
Minden 22. percben összeroppan egy csigolya. Sokszor még azok sem tudják, akik elszenvedik a sérülést.
megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

hirdetés

Az oszteoporózist, azaz csontritkulást néma betegségnek is hívják: nincsenek tünetei, nem jár rajtaütésszerű fájdalommal, különös ismertetőjelekkel. A betegek jellemzően nem is tudják, hogy csontritkulásuk van, egészen addig, míg a meggyengült csontok el nem törnek vagy egy szűrővizsgálat során nem szembesülnek a kórós csontsűrűség értékükkel. A törés mint következmény viszont már súlyos, sokszor maradandó nyomot hagy az egészségen, az életminőségen és a családi költségvetésen is.

A csigolya-összeroppanások, a csontok törékenységéből, a csontszilárdság csökkenéséből adódó törések leggyakoribb formái, sajnos gyakran elkerülik a klinikusok figyelmét. Mivel nem mindig  ismerik fel őket, ezért aztán kezeletlenül is maradhatnak, miután valamilyen téves diagnózist állítanak fel (például izomhúzódás vagy arthiris következtében kialakuló hátfájást). E veszélyes törések „aluldiagnosztizálása” világszerte komoly problémát jelent – Európában a nem észlelt csigolyatörések aránya például 29 százalék.

A betegség, ami minden tizedik embert érint

Magyarországon majdnem egymillióra teszik azok számát, akik csontritkulással küzdenek. A „küzdenek” kifejezés ebben az összefüggésben nem is helytálló, hiszen jó részük nem is tudja, hogy beteg. Az egymillió betegből csupán 80-90 ezer a kezeltek száma, ami rendkívül alacsony, és fenyegető adat azt tekintve, milyen sokakat érinthet a kezeletlen csontritkulás következtében bekövetkező csonttörés vagy csigolyaroppanás. Hazánkban körülbelül 300 ezren élnek közvetlen törési kockázattal, ami nem csupán rájuk nézve fenyegető adat, de az egészségügyi ellátórendszer számára is komoly veszélyt jelent. Becslések szerint ugyanis a csípőtáji törések következtében eszközölt műtétek évi 14-16 milliárd forintba kerülnek, és ez a csontritkulás következtében szükséges beavatkozásoknak csak egy része.

A csontritkulás és következményei világviszonylatban is komoly problémát jelentenek. Évente mintegy 3 millió csontritkulásos töréssel számolnak a világon, és a helyzet várhatóan egyre súlyosabb lesz. 2050-re a szakemberek évi 6 millió, csontritkulásos eredetű töréssel számolnak, nem is beszélve a nem mérhető, harmadik világbeli esetekről.

Összeroppanó csigolya

A kezeletlen csontritkulás egyik legsúlyosabb következménye a csigolyatörés. Ez mintegy 20 évvel veti vissza a beteg életminőségét, nem is beszélve az egyéb következményekről. A csigolya megroppanása hátfájással, a gerinc deformálódásával jár, jellemzően romlik a légzésfunkció, nő a társbetegségek kialakulásának kockázata, az ágyhoz kötött napok száma. Az első csigolyatörés után – még akkor is, ha ezt nem ismerik fel – a beteg ki van téve a további törések kockázatának. Ha ez bekövetkezik, a mindennapi aktivitás egyre csökken, depresszió léphet fel, egyre szaporodnak a törés nyomán fellépő betegségek, és végső soron korai halálhoz vezet.

Honnan ismerhető fel a csigolyatörés? Legtöbben – tévesen – úgy képzelik, hogy egy hirtelen erőkifejés következtében, egyetlen mozdulattal következik be a gerinc megroppanása. Ez azonban csak az esetek kis részében igaz, legtöbbször fokozatosan, lassan és észrevétlenül törik meg a csigolya.

Három fontos ismérve van, amiből a beteg csigolyatörésre következtethet:

  • a testmagasság csökkenése (akár 10-15 centivel is),
  • hátfájás,
  • a hát meggörbülése.

Mérési lehetőségek

Az elmúlt tíz évben jellemzően a csontsűrűség-mérés szolgált a diagnosztizálás alapjául, mára azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennek a mérésnek nem megfelelő a találati biztonsága. A szakemberek körében is egyre ismertebb és szélesebb körben alkalmazott a FRAX nevű töréskockázat-becslő rendszer. A WHO égisze alatt fejlesztett kockázatbecslő rendszer több tényezőből százalékos adat formájában informál arról, hogy a páciens mennyire van kitéve a csontritkulásos törés veszélyének. Ehhez néhány személyes adat mellett – kor, nem, súly, magasság, genetikai háttér, életmódbeli információk – a csontsűrűséggel kapcsolatos mérést is tartalmazza, így a korábbinál mintegy 50 százalékkal pontosabb eredményt adva a kockázatokról. Hogy az eredményt hogyan kell értelmezni, azaz 3, 5 vagy annál magasabb százalékos arány ad okot aggodalomra – nos, ez országonként eltérő. Az USA-ban a FRAX által mért 3 százalékkal már orvoshoz fordulnak a betegek, nem függetlenül az egyesült államokbeli célkitűzéstől, hogy az oszteoporózisos törések számát néhány éven belül radikálisan csökkentik.

Hogy Magyarországon is egyre több veszélyeztetett részesüljön orvosi ellátásban, minél nagyobb számban megakadályozzuk a csontritkulásos töréseket, illetve a csigolya- és csonttörések ne maradjanak kezeletlenül, ehhez a (potenciális) betegek egészségtudatos közreműködésére is szükség van.

Cikkük a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával készült.

Csontbetegség, amely téged is elér
Az oszteoporózis (csontritkulás) szó szerinti fordításával a „csontlyukacsosodás” szóhoz jutunk. Ugye, rosszul hangzik?  tovább Tovább
8 egyszerű gyakorlat csontritkulás...
A megfelelő gyakorlatok segítségével hatékonyan lassíthatod, illetve előzheted meg a csontritkulás folyamatát. Kövesd edzéstervünket!  tovább Tovább


megosztom:
Add a Startlaphoz twitter myspace

csontozat csontritkulás csont



Csak röviden
Tovább
 
Kiemelt témáink
Alzheimer-kór
Alvászavar
Depresszió
Rá ne fázz!
Fájdalom nélkül
Inkontinencia
Mentális frissesség
Mióma


hirdetés

hirdetés


hirdetés

hirdetés