Bátor Újrakezdők

Komoly játékosok
Már nem gyerekek, mégis játszanak mindig. Mostanság leginkább a hét unokájukkal, de ha valami véletlen folytán kettesben maradnak, akkor is. Sőt, nem csak játszanak, fejlesztenek. Kitalálnak, megcsinálnak, értékesítenek játékokat!

Minden játékhoz tudás kell. Bencsik Andrea pszichológus, számítógépen szkájpol (a Skype videó- és hanghívásokra kitalált, internetes telekommunikációs alkalmazás – a szerk.), vagyis rendelési idejében pácienseket fogad. D. Varga Tamás viszont az informatikába ásta bele magát: autodidakta „számítógépes guru”. Az életkoruk alapján nem tűnnének éppen fiataloknak. (Különben hogyan lehetnének unokáik?) Pedig fiatalok, már amennyiben attól fiatal egy (esetükben két) ember, hogy előre néznek (és nem hátra).

Két nagy Ő

Andreának (1955) futotta az idejéből, hogy – a családjában elsőgenerációs értelmiségiként – négy diplomát is szerezzen: gyógypedagógusit, pszichológusit, klinikai szakpszichológusit, menedzserképzőit. Sokfelé dolgozott belföldön, külföldön: szakembereket választott ki munkahelyekre, pozíciókra, tartott készségfejlesztő tréningeket, majd 2006-ban – amikor éppen egy jelentős cég hr-vezetőjeként (angolul human resources, magyarul humánerőforrás-menedzsment – a szerk.) ki se látott a munkából – eldöntötte: ideje a maga útját járnia. Egyedülálló nőként, két gyerekkel, megélt néhány nehéz hónapot, mire önálló tanácsadóként ügyfeleket szerzett. 2010-ben indította el internetes tanácsadói szolgáltatását, az onlinepszichologus.com oldalt. Játék? Korántsem.

Tamás (1960) eredetileg tanító, csaknem másfél évtizedig dolgozott is pedagógusként, mellette viszont profivá vált a számítógép kezelésében. Nem játék az sem, hogy az ember összeszedje a bátorságát, és szétküldve az önéletrajzát multicégeknek kínálkozzék föl. Kapva kaptak rajta. Foglalkozott értékesítéssel, utazott sokat Európában. És ha már világjáró lett belőle, hát mellékesen professzionálissá fejlesztette fényképező tudományát: élt panorámafotózásból; alapított kiadót; jelentetett meg képalbumot Pekingről (Beijing 360 címmel, amit ugyan nem nyilvánítottak az olimpia hivatalos kiadványává, de nemzetközi szinten jó forgalmat értek el vele), Budapestről, Magyarországról; nyitott fotóügynökséget; foglalkozott webfejlesztéssel, keresőoptimalizálással.

Két aktív, kreatív ember. Egyikük elvált, másikuk megözvegyült. Maradtak két-két, szinte felnőtt gyerekkel.

A nagy találkozás

Mi más hozta volna össze őket 2008-ban, mint az internet? „Először digitális találkozás volt, rövid ideig leveleztünk, aztán találkoztunk személyesen is. Az első kávézásunk nyolc órán át tartott.”

Tamás éppen akkortájt indult Kínába. Munka éjjel-nappal. A világhálón tartották a kapcsolatot. „Ez szerelem. Egymásra találás. Szövetség.” Ezt ők állítják, nem más. (Se a négy gyerek, se a hét unoka, se a sok barát.) Nem játék.

„Amikor viszont valamiért nem igazán megy a szekér, el kell gondolkozni azon, merre tovább” – tűnődik (de nem sokáig) Tamás. 2009-ben már azt tervezték, hogy Vietnámba utaznak, ahová Tamást új munkalehetőség szólította. Azt az utat már együtt képzelték el. A pszichológus esztendő múltán már a Távol-Keletről adott online önértékelési, önismereti tanácsokat (Tamás csinálta hozzá a programot, Andrea „gyártotta” a tartalmat).

Nagy találkozás, amelyet nagy utazás követ. És az üzlet? „A vietnámiak üzleti kultúrája nagyon más, mint az európaiaké. Két májadnak kell lennie, annyit kell velük enned-innod, hogy valamit elérj náluk” – foglalja össze tapasztalatait Tamás.

Két ilyen év két embert még inkább összeköt. Különösen két felnőtt, de játékos kedvű embert.

2012-ben hazajöttek – és összeházasodtak. Andreának volt a Balaton-parton (Kővágóörsön) egy kis nyaralója, egy év múlva eladták, kissé északabbra (Káptalantótiban) vettek házat. Saját kezűleg bontottak és építettek, a következő év tavaszán beköltöztek. Betondzsungelből a természetbe.

Internet ott is van! És élet is: gyerekek, unokák, barátok. Sőt munka is. Onlájn.

Teltek az évek. 2017 júliusában éppen néhány szabadnapjuk adódott. „Gondoltuk, nosztalgiából turistáskodunk Budapesten”, mondják, és – mert játékos kedvű emberek – befizették magukat egy nyomozós játékra. „Jó volt, de nagyon kezdetlegesnek tűnt. Miután lejátszottuk, azt mondtuk, ilyet mi is tudnánk csinálni. Ráadásul sokkal jobbat. Nem is papíralapút, hanem…”

Ebben a párban Tamás a webmester. Kezdett utánajárni, tárgyalni, applikációt fejleszteni. Kezdtek dolgozni valamin – nem játék: üzleti vállalkozás! –, aminek azt a címet adták, hogy Nyomozz velünk! Andrea írja és bontja ki a történetet, Tamás adja a számítógépes hátteret, találja ki a funkciókat. Egy pszichológus és egy informatikus. És egy 21. századi társasjáték. Szabadulószoba a szabadban.

A nagy üzlet

2019-ben mutatkoztak be a piacon. Ősszel még egy beltéri csapatépítő játékkal, tavasszal már egy kültérivel. Nemrég fejezték be felfedezős, nyomozós játékukat, amelyet a budai várban sétálva másodmagunkkal, vagy akár nagyobb csapatban is játszhatunk. Hogy tehát bátor újrakezdők-e? Két, nem csupán ötvenen, hanem hatvanon is túli ember…? Kitalálnak, megcsinálnak, értékesítenek játékokat! Hogyan lehet hát örökké fiatalnak maradni?

Tamás szakmázik. „A koncepció megvalósításához szükség volt egy olyan, flexibilis háttérrel rendelkező mobiltelefonos appra (applikáció, azaz alkalmazás – a szerk.), amelynek tartalma a kültéri elemek bármilyen változása esetén akár fél percen belül átírható.” Egy potsdami székhelyű, úgynevezett komolyjáték-applikációt fejlesztő céget találtam, amelynek az a szlogenje: »Egy app, végtelen lehetőség«. Megvettük a licencet, nekünk meg megvolt a saját történetünk, kaptunk hát egy „white label app”-ot, a mi dolgunk mindössze a tartalomfejlesztés maradt.”

A hazai célközönséghez szeretnének eljutni. És távolabbra is néznek: a Magyarországra látogató külföldiekhez. Az egyik csoporthoz magyarul, a másikhoz angolul. (Csak hogy mire jó a nyelvtudás, üzenik a ma iskolásainak.)

A közös tevékenység nagyon szorosra húzza a szálakat két ember között, életkortól függetlenül. „A gyerekeink folyamatosan támogatnak, biztatnak minket. Abban nőttek fel, hogy mindig megújuló emberekké kell válniuk” – bújik elő Andreából a pszichológus. „A három-ötéves unokák kezelgetik már az appot, a hét-tízévesek avval szállnak ki az autóból, hogy azonnal megkérdezik: Tamás, hogy állsz a fejlesztéssel?” – bizonyítja Tamás az informatika megkerülhetetlenségét.

Andrea, a csapatépítő szerint: „Ebben a korban is lehet nagyot álmodni. Az álmokat pedig meg lehet valósítani. És közben ez a fajta aktivitás, amiben mi élünk, meg is óv minket attól, hogy eluralkodjanak rajtunk a nyavalyáink. Nincs ugyanis ilyesmire időnk.”

Tamás viccre hivatkozik. „Tudsz zongorázni? Nem tudom, még nem próbáltam… vagyis hagyni kell a kerekeket gördülni testben is, lélekben is. Nem az éveket kell visszafelé számolni, hanem előre tekinteni! Biztosan mindenki életében van olyan pont, ahová még eljutna… Nosza! Fogjon hozzá.” 

Andrea és Tamás mottója: „A végén majd nem az számít, hogy mennyi éved volt az életedben, hanem hogy mennyi élet volt az éveidben.” ━ Abraham Lincoln
szerző: Varga Sándor Márton
éppen olvassák
01
Bátor Újrakezdők 2020. SZEPTEMBER Az iratoktól a macaronig
Több mint három évtizeden át dolgozott a közigazgatásban. Betöltötte az ötvenet, amikor egészen új munkát és életet kezdett. Többdiplomásként kitanulta a cukrász szakmát, hogy megvalósítsa álmát és Grill-ázs néven indítsa el saját süti workshopját.
02
Bátor Újrakezdők 2020. SZEPTEMBER A mosolyember
Minden évtizedben új vágányra állította életét, és egyszer sem bánta meg. Imádja a sportot, s akár színpadon, akár online-közvetítésben, minél több embert szeretne meggyőzni a mozgás fontosságáról. Kisugárzása másokat is magával ragad, ő pedig mosolygósan, vidám életszemléletével, ötvenen túl is harmincévesnek érzi magát.
03
Bátor Újrakezdők 2020. SZEPTEMBER Fontos segítség kisvállalkozóknak
Az idei év rendkívüli nehézségekkel szembesítette a kisvállalkozásokat, de segítséget jelenthetnek számukra azok a digitális banki szolgáltatások, amelyekkel csökkenthetők a költségek és az ügyintézés is egyszerűbb.
Menu