Az arcüreggyulladás (szinuszitisz) az orrmelléküregek és az orrjáratok gyulladását jelenti. Kialakulhat a hideg évszakokban gyakori meghűléses és influenzás megbetegedések szövődményeként, tehát okozhatja baktérium-, vírus- (sőt gombás) fertőzés, de tartós fennállásában szerepe lehet az allergiás náthának is. A betegségre hajlamosíthat az alacsony hőmérséklet, a hideg, párás, rossz minőségű levegő – például a dohányfüst vagy városi szmog, de a száraz beltéri levegő is –, illetve a helytelen orrhigiéné is.

Meddig nátha, mikortól szövődmény?

A megbetegedést jelző első tünet a bő orrváladék-képződés, aminek következtében az orr nyálkahártyája oly mértékben duzzad meg, hogy a nyák nem tud távozni. Emiatt az orrüregben lévő és egyre szaporodó mikroorganizmusok megrekednek az arc- és orrmelléküregek nyílásaiban, ettől pedig akadályozottá válik az orrmelléküregek szellőzése, vagyis kialakul az arcüreggyulladás. Ennek jelei lehetnek: a vizes, áttetsző orrváladék sűrűvé, sárgászölddé, esetleg bűzössé válása, a fej- és szemfájdalom, az előrehajláskor, emeléskor, köhögéskor jelentkező lüktető arcüregi, vagy érintésre, tapintásra jelentkező arccsonti fájdalom. Ez a lüktető, szúró, kellemetlen érzés arra utal, hogy az arcüregek váladékkal telítődtek.

Hirtelen jön, visszajön, vagy marad?

A betegség lefolyása szerint lehet hirtelen fellépő (akut), kiújuló (szubakut) és folyamatosan fennálló, vagyis krónikus.

Sokszor nem a fájdalom jelzi, hanem az úgynevezett féloldali orrváladék-képződés, az egyoldali orrlégzés-gátoltság, az éjszakai horkolás, a szagérzékelési zavarok, az úgynevezett ingerköhögés (amely főleg éjszaka jelentkezik, és amit a garaton lecsorgó gennyes váladék okoz).

A betegség minden formájánál – főleg gyerekeknél és időseknél – jellemző tünet lehet a levertségérzet, a kedvetlenség, a fáradékonyság. A láz az akut lefolyásnál nem tipikus tünet. Amennyiben a testhőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már valamilyen kezdődő szövődményre (például mélyebb légúti megbetegedésekre) utaló jel lehet, tehát irány a szakrendelő!

Bár a felnőttek többsége általában – attól való félelmében, hogy az arcüregét felszúrják a fül-orr-gégészeten – megpróbál házilagos praktikákkal, az arcüreg infralámpázásával vagy meleg sós borogatással megszabadulni a bántó tüneteitől, nem árt, ha szakorvossal konzultáljuk meg a terápiát. Egyáltalán nincs helye a halogatásnak azonban, ha szemfájdalmat, arcbénulást, dagadást tapasztalunk, a szemünk kivörösödik, bedagad, illetve ha hányinger vagy hányás kíséri a náthás, influenzás megbetegedést. Az idejekorán kezdett kezelésekkel elejét vehetjük nemcsak az arcüreggyulladás vissza-visszatértének vagy krónikussá válásának, hanem az esetleges komolyabb szövődmények kialakulásának is.

A házi gyógymódokon innen és túl

Ha orvoshoz fordulunk, a pontos diagnózis felállításában sokat segíthet, ha pontosan felsoroljuk a tüneteinket. Ezt követően a fül-orr-gégész szakorvos alaposan megvizsgálja orrunkat (orrendoszkópia). Bár leggyakrabban röntgenfelvételre is elküld a doktor, a pontos kórkép felállítása indokolttá teheti a CT-s, ultrahang-diagnosztikai vizsgálatokat, és az orrváladék bakteriológiai elemzését is.

Az arcüreggyulladás kezelésénél az egyik legfontosabb teendő: a melléküregek légjáratainak szabaddá tétele. Enyhébb esetekben az orvos a megfelelő orrcsepp használatát rendelheti el. Ezek a készítmények fellazítják a váladékot, megnyugtatják a duzzadt orrnyálkahártyát, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Némelyik antibiotikumot is tartalmaz, ami egyébként csak a bakteriális eredetű gyulladásnál hatékony.
Elhúzódó vagy krónikus gyulladásnál szóba jöhet az arcüreg felszúrása és kiöblítése, esetleg a fertőzést okozó baktérium azonosítása után a megfelelő antibiotikummal történő átmosása, plusz a konzervatív terápia (például infralámpázás) egyidejű alkalmazása, illetve további antibiotikumos kezelés is.

Az arcüreggyulladás hamarabb gyógyul, ha a szakorvos által elrendelt terápia „kiegészül” a bőséges folyadékbevitellel, ami segítheti az orr- és torokváladék fellazulását. Jótékony hatású lehet az arcüregek száraz melegítése (infrázás, meleg só, melegített párna) és a gőzölés (inhalálás) is. Ezeket a „szelíd gyógymódokat” azonban – s ezt kevesen tudják – csak rövid ideig és csak láztalan állapotban szabad alkalmazni!

Tudtad?

1. Az arcüreggyulladás kialakulását elősegíti az orrsövényferdülés okozta levegőáramlási zavar, de bármilyen, orron belüli elváltozás (tumor, polip, allergiás nyálkahártya-eltérés, orrkagyló-túltengés stb.) is, ami rontja az orrlégzést.
2. Krónikus arcüreggyulladást okozhatnak rossz (főleg a hátsó szájzugban található ún. kisőrlő és őrlő) fogak, ugyanis fertőző gócként „viselkedhetnek” (erre utalhat a bűzös lehelet).
3. A fürdő- vagy uszoda-szinuszitisz úszás, illetve búvárkodás nyomán alakul ki. Az akut megbetegedést az idézi elő, hogy a vízzel kórokozók jutnak az orr fő-, illetve melléküregeibe. A közösségi fürdők, uszodák medencéiben lévő víz fertőtlenítésére szolgáló klór is irritálhatja, majd károsíthatja – így a kórokozók számára „támadhatóvá teszi” – az orr nyálkahártyáját, így hajlamosít az arcüreg(ek) gyulladására.

Hét tipp, avagy így segíts magadon!

1. A lámpázáson, az inhaláláson kívül a meleg gőzpára is enyhíti a fájdalmas arcüregi nyomást. Zuhanyozz akár naponta többször is majdnem forró vízzel, lélegezd be a gőzt, hagyd, hogy a meleg vízpermet beborítsa az arcod.
2. Próbálkozz meg a sósvizes öblítéssel. A váladék fellazítására és a duzzanat csökkentésére alkalmazhatsz a gyógyszertárban kapható sóoldatot is, de otthon is elkészítheted. Egyharmad teáskanálnyi konyhasót és egy csipet szódabikarbónát keverj el egy csésze meleg vízben, majd töltsd az oldatot fecskendőbe. A hüvelykujjaddal fogd be az egyik orrlyukadat, hajtsd hátra a fejed, majd spricceld bele a folyadékot a másik orrlyukadba, és szipogj, hogy a sóoldat felszívódjon. A mindkét oldali átöblítés után kíméletesen fújd ki az egyik, majd a másik orrlyukadat.
3. Ha megengedheted magadnak, feküdd ki a betegséged, vagy legalábbis igyekezz temperált hőmérsékleten tartózkodni.
4. Pihenj, aludj magasított párnán, mert ha egyenesen fekszel a hátadon, egyre jobban bedugul az orrod.
5. A hálószobád levegőjét párásítsd. Tegyél vízzel teli tepsit vagy kerámia párologtató tálat a fűtőtestre, illetve használj párásító készüléket, hogy megvédd az orr- és az arcüregedet a kiszáradástól.
6. Kerüld a füstös helyiségeket. A cigarettafüst kiszárítja az orrjáratokat, és így a baktériumok előtt szabaddá válik az út az arcüregünk, illetve a hörgőink, a tüdőnk felé.
7. Tanuld meg a helyes orrfújási technikát. Sokan mindkét orrlyukukat egyszerre fújják ki, ezért – a nyomás következtében – egyre beljebb jutnak a baktériumok, egészen az arcüregig. Először tehát az egyik, majd a másik orrlyukadat szabadítsd meg a váladéktól, mégpedig úgy, hogy míg az egyiket fújod, addig a másikat befogva tartod.