Szervezetünk folyamatos kölcsönhatásban van a minket körülvevő környezettel, melynek károsító hatásaival szemben napról napra védekeznie kell. A védekezést többféle sejt és szerv is segíti, melyek együttesen alkotják az immunrendszert. Elsődleges immunszerv például a csontvelő, ahol a limfociták, vagyis a nyiroksejtek is képződnek. Másodlagos immunszervek például a lép, a nyirokcsomók, a mandulák. A szervezet a legegyszerűbb módon, különböző „védőhálók” segítségével próbál gátat vetni a „betolakodóknak”. Az első védelmi vonal a bőr, amelynek enyhén savas pH-ja biztosítja védőfunkciójának megfelelő működését.

Az elsődleges védelmi vonalhoz tartoznak a nyálkahártyák is, amelyek a tápcsatornát, a légutakat és a húgyutakat bélelik. Ha a mikroorganizmusoknak mégis sikerült valahol „rést találni a pajzson”, akkor olyan anyagokkal találkozhatnak, amelyek baktericid, vagyis baktériumölő hatásának köszönhetően elpusztulnak. Ilyen baktericid hatással rendelkezik például sósavtartalma révén a gyomornedv, vagy a könnyben, nyálban fellelhető lizozim nevű enzim is. Fontos szerepük van még a vérben található leukocytáknak is, melyek egyik típusa egyszerűen bekebelezi a kórokozókat.

Azonosítás és védekezés

Ahhoz, hogy a szervezet megkülönböztethesse a jót és a rosszat, amely ellen védekeznie kell, fel kell tudnia ismerni őket. Ez a felismerő képesség kulcsfontosságú. Azt az anyagot, amellyel a szervezet a magzati életben találkozott, „saját” anyagának tekinti, minden más anyag „idegennek” számít. Ezek az „idegen” anyagok vesznek minket körül a külső környezetben, ellenük kell védettséget, azaz immunitást, a fertőzésekkel szembeni ellenállást szereznünk. A fertőzéshez nem elég, ha a kórokozó bejut a szervezetbe, ott kölcsönhatásba is kell kerülnie a megfelelő sejtekkel, s a kötődés által immunválaszt kiváltani. Minden testidegen anyagot, amely immunválaszt indukál, antigénnek nevezünk. S hogy mik is azok az antigének? Például mikroorganizmusok, azaz vírusok, baktériumok, különböző gombák, de ide sorolhatók a virágporszemek, a tejfehérje, a földimogyoró stb. is. Ellenük a szervezet ― specifikus fehérjéket ― antitesteket termel. Az antigének elleni védekezés történhet sejtes elemekkel, mint a makrofágok, vagy ellenanyagok képzésével a plazmasejtekben, azaz immunglobulinokkal, amilyen például a nyálkahártyák védelmét szolgáló immunglobulin A fehérje (IgA). A plazmasejtek, miután találkoztak az antigénnel, részben memóriasejtekké alakulnak, amelyek az ismétlődő behatásra gyorsan válaszolnak.

Zavar a rendszerben

Az immunrendszer hatékonysága sok sejt összehangolt működésének eredménye, és a mindennapokban nélkülözhetetlen. Ennek köszönhető, hogy nem kapunk el különböző fertőzéses betegségeket, nem fejlődnek ki szervezetünkben különböző daganatok, nem leszünk allergiások. Még egy olyan rémisztő vírusfertőzés átvitelében is, mint amilyen például az AIDS, döntő szerepe van az immunrendszer állapotának.
Az immunvédekezésben olykor adódhatnak zavarok, ez jellemző például az allergiás betegségekre. Az immunrendszer ilyenkor ártalmatlan anyagra fokozott reakciót mutat. Az allergiás reakciók kialakulása az IgG-nek nevezett ellenanyaghoz köthető, melynek hatására helyi gyulladást, sőt súlyos általános reakciót kiváltó anyagok szabadulnak fel. Az is előfordul, hogy a szervezet a „saját” anyagai ellen kezd ellenanyagot termelni ― ez az autoimmun-betegségek kialakulásának alapja. Ilyen eredetű például az 1-es típusú cukorbetegség, vagy a reumás jellegű ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis).

Immunerősítő táplálékok

Milyen táplálékokat kell magadhoz venned, hogy az immunrendszered helyesen és hatékonyan működjön?

A spenót nagyobb mennyiségben tartalmaz folátot, a sejtosztódáshoz, valamint új sejtek képződéséhez fontos vitamint, amely egyben a bélnyálkahártya épségéért is felelős. A fokhagymát a népi gyógyászatban is használják betegségek megelőzésére. Kéntartalmú vegyülete, az allicin baktériumölő hatású. A fokhagymához hasonló hatással a vöröshagyma, a póréhagyma és a metélőhagyma is rendelkezik.

Baktériumok okozta megbetegedésekben gyakran írnak fel antibiotikumokat, de a vírusok ellen ezek hatástalanok. Ilyenkor tehetnek jó szolgálatot a flavonoidok, amelyek segíthetik a szervezetet a vírusok elleni küzdelemben, gátolják szaporodásukat. Legfőbb forrásaik a színes zöldségek és a gyümölcsök.

A mandulát nemcsak kedvező zsírsavtartalma miatt ajánlatos rágcsálni, hanem magas E-vitamin-tartalma miatt is. A növényi olajok is bőségesen szolgáltatnak E-vitamint. Az E-vitamin hatásos antioxidáns, és segíti az immunrendszer működését. A búzacsíra kiváló élelmi rostforrás, jelentős az antioxidáns és B-vitamin-tartalma is. A brokkolinak jelentős a karotin- és C-vitamin-, valamint glutationtartalma. Készíthető belőle leves, de húsok mellé is jó köret.