Napokon keresztül szmogriadó volt érvényben a Sajó völgyében Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren és Miskolcon, valamit Nyíregyházán és Kaposváron a magas szállópor-koncentrátum miatt, ami ismét aktuálissá tette a kérdést: miért is veszélyes a szmogos nagyvárosi levegő? Íme, néhány fontosabb megállapítás több éven át zajló kutatások adatai alapján.

Szmogriadó és szívroham

A szakértők több ezer szívrohamon átesett Salt Lake City környéki páciens adatait vették górcső alá, akik 1993 és 2014 között kerültek kórházba. Az volt a cél, hogy feltárják, van-e összefüggés a légszennyezettség és a szívroham, illetve annak típusa között. Az eredmények alapján erőteljes összefüggés áll fenn a rossz – tehát köbméterenként több mint 25 mikrogramm finomrészecskét tartalmazó – levegő és az úgynevezett STEMI-szívroham között, amely azt jelenti, hogy a szív egyik artériája teljes mértékben elzáródik, így a szívizom nagy része nem kap vért. Ilyenkor gyors beavatkozás nélkül visszafordíthatatlan károsodás, vagy halál következik be – magyarázzák a szakemberek.
– Úgy találtuk, hogy azokon a napokon, amikor rossz a levegő minősége, megnövekszik a STEMI-szívrohamok gyakorisága – mondta dr. Kent Meredith kardiológus.

Szmog és születési súly

A kínai kormány a 2008-as olimpiára készülve egy sor határozott intézkedést vezetett be Peking rendkívül rossz levegőminőségének javítása érdekében. Többek között korlátozták a személyautók és tehergépkocsik forgalmát, gyárakat zártak be, építkezéseket állítottak le, sőt még felhőket is generáltak annak érdekében, hogy a lehulló csapadék megtisztítsa a levegőt a szálló portól. Ezek az intézkedések az olimpia előtt és a játékok alatt voltak érvényben, az olimpia után feloldották őket. Amíg azonban hatályban voltak, drámai mértékben csökkentették a légszennyezettség mértékét.

Az Olimpia idején Peking fölött rövid időre kék volt az égbolt,
miközben egy átlagos hétköznapon erre nem sok esély van.

Egy közelmúltbeli kutatásban több mint 83 ezer időre született csecsemőt vizsgáltak Peking négy városrészében. A szakértők összehasonlították azoknak a csecsemőknek a születési súlyát, akik édesanyja a terhesség nyolcadik hónapját töltötte az olimpiai játékok alatt, olyan csecsemők születési súlyával, akik az olimpia utáni vagy előtti évben születtek. Az olimpia táján született csecsemők körülbelül 230 grammal nagyobb súllyal születtek, mint az olimpia utáni vagy előtti évben születettek.

– Eredményeink egyértelmű összefüggést tárnak fel a légszennyező anyagok koncentrációjának változásai és a születési testsúly alakulása között – mondta az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, David Rich, a New York-i Rochester Egyetem orvosi központjának munkatársa. – Ezek az eredmények nemcsak a légszennyezés egyik jelentős egészségügyi következményét mutatják, hanem azt is, hogy ez a jelenség visszafordítható.

Halál a városban

A légszennyezés évente nagyjából 3,2 millió halálesetet okoz, főleg szívroham, stroke és tüdőrák formájában – állítják a szakemberek. Ez az érték magasabb, mint az AIDS és a malária miatti halálozások együttvéve.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) környezetvédelmi előírásainak betartása évente körülbelül 2,1 millió életet menthetne meg. A tudósok ki is dolgoztak egy modellt arra vonatkozóan, hogy a kültéri légszennyezettség csökkenése hogyan szoríthatja vissza a szívroham, a stroke és a tüdőrák kialakulásának veszélyét.

Ez a tanulmány az első részletes elemzés arra vonatkozóan, hogy milyen közegészségügyi előnyökkel jár, ha követjük a környezetvédelmi szabályokat. A külső légszennyezettség esetében főleg a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék számítanak, amelyek a tüdőbe is bekerülhetnek. Az ilyen apró molekulák számos szív- és érrendszeri betegség kockázatát növelik, továbbá rákot okozhatnak, s a légzőszervekre is negatívan hatnak.

Az ilyen típusú légszennyezettség főleg tüzekből, szénerőművekből, a közlekedésből, a mezőgazdaságból és az iparból származik. Az alacsony jövedelmű országokban a szén- vagy fatüzelés is ront a helyzeten, a kültéri szemétégetésről nem is beszélve.

– Arra voltunk kíváncsiak, mennyivel tisztább levegőre lenne szükség ahhoz, hogy lényegesen csökkenjen a mikrorészecskék miatti halálozás – magyarázta dr. Joshua Apte, a Texasi Egyetem munkatársa. A szakember elmondta, hogy a világ népességének többsége olyan területeken él, ahol a mikrorészecskék jelenléte meghaladja a WHO által előirányzott 10 mikrogramm/négyzetméteres határértéket. Kína és India egyes részein ez az érték akár a tízszeresnél is nagyobb lehet.

A kutatók várakozásainak megfelelően bebizonyosodott, hogy a mikrorészecskék visszaszorítása jelentősen csökkentheti a halálozást a legszennyezettebb területeken. Meglepő volt azonban, hogy ezekkel az intézkedésekkel még Nyugat-Európában is hasonló hatást lehet elérni.

– A levegő tisztítása nemcsak a világ legszennyezettebb országaiban kulcsfontosságú, hanem például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Európában is – fejtette ki a társszerzőként közreműködő dr. Julian Marshall, a Minnesotai Egyetem munkatársa.
A tanulmány az Environmental Science and Technology című szakfolyóiratban jelent meg.