Magyarország talán legjelentősebb ünnepe, sokak számára mégsem egyértelmű, mit ünneplünk ilyenkor: új kenyeret, államalapítást, Szent István király temetésének és szentté avatásának évfordulóját, a Szent Jobb körmenetét vagy az év legnagyobb tűzijátékát?

Állam, egyház és kenyér

Az 1000-es évektől kapcsolódtak hiedelmek augusztus 20-hoz: ha szép idő volt, jó termésre lehetett számítani, és úgy tartották, hogy 40 napig olyan idő lesz, amilyen 20-án volt. E naphoz köti a néphit a gólyák útra kelését, a szúnyogok számának csökkenését (kicsit szebben: ekkor vágják a szúnyogkirályt) és a málnaszedés idejét.

Augusztus 20-a Nagy Lajos uralkodásától kezdve szerepel a naptárakban egyházi ünnepként. Mária Terézia 1774-ben rendeletben vetette fel a naptárba Szent István szentté avatásának napját (1083. augusztus 20.) a magyar államiság ünnepeként, amely aztán 1848-ig állami és egyházi ünnep is volt, de a szabadságharc bukása után betiltották. A hatalom eltűrte ugyan később is az ünneplést, de csak hosszas viták után, 1891-ben nyilvánította Ferenc József a katolikus ünnepet munkaszüneti nappá és a nemzeti összetartozás ünnepévé – ebből aztán adódtak problémák, mivel a többi felekezet nem feltétlenül érezte magáénak az ünnepet.

Az idei  Szent István napi kenyér a balmazújvárosi Balmaz Sütöde Kft. pékmesterei
által sütött Gulyás kenyér lett

Félreértések és félremagyarázások láncolata veszi körül augusztus 20-nak az új kenyér ünneplésére vonatkozó mozzanatát is. Sokan a keresztény ünnepet helyettesítő kommunista találmányt látják benne, holott már a középkori Magyarországon is ünnepelték, július 15-én. Ekkor vitték a kenyeret templomba megszenteltetni, megáldatni. A 19. században Darányi Ignác földművelésügyi miniszter tartott először aratóünnepet augusztus 20-án, az aratósztrájkok megfékezése végett. 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe is volt. 

Augusztus 20-a 1991-től államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. A hagyományok közé tartozik a tűzijáték, illetve az elmúlt években a Magyarország Tortája és Cukormentes Tortája kiválasztása és bemutatása a nagyközönség számára.

Karikó Orsolya nagykőrösi cukrász munkája, a Huncut szilva herceg lett idén
Magyarország tortája

Négy napos ünnepségsorozat veszi ma kezdetét, amelynek sokszínű programkínálatában fiatalok és idősebbek, családok és romantikát kereső párok is megtalálhatják a kedvükre valót. Lesznek könnyűzenei és népzenei koncertek, utcazene fesztivál, kiállítások és színes gasztronómiai programok. Ízekkel és illatokkal csábító eseménynek ígérkezi a Csárdafesztivál, a Food Truck Show és a Magyar Ízek Utcája. A fővárosban 25 helyszínen több tucat esemény várja az érdeklődőket. Szombaton elzarándokolhatunk a Szent Jobbhoz, vagy ingyenesen megnézhetjük a Szent Koronát. Végigsétálhatunk a városok sétányán, megnézhetjük a tisztavatást, a Mesterségek Ünnepét vagy akár a Duna fölött zajló legnagyobb látványosságokat: a Magyar Honvédség légibemutatóját és a nagy budapesti tűzijátékot, amelyeket évről-évre százezrek követnek a helyszínen és még többen a televíziók képernyője előtt.

Mi történt még augusztus 20-án?

• 1083 – I. László király szentté avattatja I. István királyt és Gellért püspököt, ez alkalomból kiengedi börtönéből Salamont, aki IV. Henrik német-római császárhoz megy Regensburgba.
• 1917 – Harmadik alkalommal is Wekerle Sándort választották Magyarország miniszterelnökévé.
• 1942 – Horthy István kormányzóhelyettes repülőszerencsétlenség áldozata lesz a keleti fronton
• 1944 – A Kárpátok előterében megindul a szovjet hadsereg (a 2. és 3. Ukrán Front) Iaşi–Kisinyov offenzívája. A hadművelet gyors sikere nyomán augusztus 23-án Románia kapitulál.
• 1944 – Amerikai légitámadás éri a szolnoki Tiszai pályaudvart (74 halott), a Tisza-híd környékét és a szolnoki repülőteret (16 halott)
• 1953 – Budapesten megnyitja kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion).
• 1960 – Sztrelka és Bjelka, a Szputnyik–5 űrhajó két kutya utasa élve visszatér a világűrből.
• 1966 – Megrendezik az első debreceni virágkarnevált.

Augusztus 20. a világban

A függetlenség visszanyerésének napja Észtországban

Augusztus 20. Észtországban is állami ünnep, mégpedig a függetlenség visszanyerésének napja 1991-től. A függetlenség napja olyan, évente megrendezett ünnep, amellyel az adott ország valamely másik országtól, leginkább gyarmattartótól elnyert függetlenségét ünnepli. 1991-ben a moszkvai katonai puccs idején Észtország formálisan is kinyilvánította függetlenségét.

1989-ben a „daloló forradalomban” Litvánia, Lettország és Észtország kétmillió lakója élőláncot alkotott országaikon át. Ez volt a „Balti út” nevű függetlenségi tüntetés. 1991. augusztus 20-án, a moszkvai katonai puccs idején Észtország formálisan is kinyilvánította függetlenségét, újraélesztve az 1940 előtti államot. Az első ország, amely – két nappal később – elismerte a független Észtországot, Izland volt. Az utolsó orosz csapatok 1994. augusztus 31-én távoztak az ország területéről.

A király és a nép forradalma Marokkóban

Marokkóban is nemzeti ünnep augusztus 20., mégpedig a marokkói nép felszabadulásának emléknapja, amelyet az Alaouite-dinasztia és a nép vívott ki magának 1953-ban a francia gyarmatosítókkal szemben. A folyamat elindítója az volt, hogy a francia hatóságok száműzték V. Mohamed királyt és családját, a marokkóiak pedig fellázadtak, és együttes erővel a száműzött király mellé álltak. Ez igen meglepte a francia hatóságokat. Bár a száműzött király visszahelyezése ekkor még nem történt meg, és a harcok is hosszú időn keresztül folytatódtak, ezzel a nappal, augusztus 20-val vette kezdetét a gyarmatosítás felszámolása az országban. Ez a nap a marokkóiak számára a király és a nép harmonikus együttműködését, a szuverenitást, a nemzeti egységet és a területi függetlenséget jelenti.